Hetikiadás, 1930. január-december
1930-12-23 / 51 [1516]
51.sz.1930.december 23. Hé ti k i a d á a. 1.oldal. 1 1 é tf mta.r.tásikö L7.3eg-.ek a békebeli színvonalon. A novemberi áralakulása adatokból a statisztikai hiv ital kiszámította, hogy a lótf entartási költségek november 1? égén a békebeli nivóra^szállottak le. A csökkentést az élelmezési és ruházati költségek olcsóbbodása idézte elő. Ha a lótf entartáshoz szükséges árucikke'- jelzőszámát a háború előtti években 100-nak vesszük,akkor ez a jelzőszám az idei október végén 102*7 mutat. A novemberi olcsóbbodás következtében 2.7 %-kel szállott °lá a jelzőszám, ugy hogy egészen a békebeli nívóval lett egyenlővé. Ez a szám tág a lakbérekkei együttesen tekintetbe vett lótf'entartási költségekre vonatkozik. A lakbérek ugyanis általánosságban valamivel alacsonyabbak a békebeli nivónál,Ha 2 lakbérektől eltekintve végezzük a számítást a többi létf entartási költségre, ugy az ereotmény valamivel kedvezőtlenebb ós az arányszám 104.4-et mutat. t 4 nagykereskedői árak jelzőszáma már a békebeli nivó ^latt mozog.Nehany évvel ezelőtt a nagykereskedelmi"ára 1- árak a világpiacon 60 ftMtal a békebeli árak fölött jártak ós indokolatlanul nagy volt árkülönbség a nagy ós kiskereskedelmi árak között, cini ezután megzavarta a gazdasági élet egyensúlyát. Sok szó es-ett az utóboi időben a nyersany ag"'k és élelmiszerek árzuhanásáról. Ezt a nagy áresést valamennyire. "--Vagvarázza az a körülmény .hogyha nyersanyagok ós élelmiszerek termelése a háború kitörése óta körülbelül 25 ,0-kai emelkedeU,mig a világ .néoessége ugyanezsn idő alatt csak 10 o-.al szaporodott* Ha tehát a háború és az utána, kövétkezi zavaros helyzet nem is ^pusztitott^olna el «ly sok értéket és ezáltal nem növelte volna meg a szegénységet ós a vásárlóképesség hiány át,még akkor is nagy volna, az aránytalanság az árukészletek nagysága ós az árucikkek iránt mutatkozó cseséry kereslet áasött. A világ idei gabonaterméséről legutóbb közzétett adatok szintén azt bizony itják,hógy a termeles emelkedőé m van - .A Rómában székelő nemzetközi mezőgazdasági intézet most közölte,hogy a vi lóg buzatermelése az idén^orülbelül 4 1/2T %r kai volt . . ." kedvez őbb mint tavelv s rőb az idei termény eredmény az utóbbi évejc átlag termését közel 5 haladba tul. A világ / rozstermelése l t /irkál kisebb lett ugyan,mint az előző évi termésedé ás utóbbi évek étiagához képest még igy is .12 %-os emelkedést outat.Osripári a' zabban volt alig számbajövő csökkenés az elmúlt évek termésátlagával szemtan. Különösen az amerikai ^gabonatermő, terület megnagyobbodása idézte elő nagyobb mértékben a gabonatermelés a .. . 'sd^'H. De nemcsak a terület nagyobbodott,hanem a modern gazdálkodási móaUzerek is megjavítottak a termésátlagot, Igy állott elő az a helyzet,hogy 193ü óta a világ*minden évben kerek 20 millió méter mázsává'', termel töobet ? mint az előző esztencőben. Termés zesen ez a helyzet .jnerikát ia súlyosan ó;i nti és az amerikai gazda már meg is csinálták a tervet a helyzet orvoslására. Minthogy az árzuhanás a kereslet es a kínálat viszonyának az eltolódáséból állott elő,a, farmerek elsősorban ezt az egyensúlyt akarják visszaállítani, Gyapotban,cukorban,! áveban is több izben csökkentették már áremelést Amerikában olyan óv ékben,mikor tulprodukcio n.utatkozott. Sbhez a módszerhez akarnak most a gabonánál folyamodni. Redukálni c kariakba buza- . termő területet és rá akarják ^v enni az amerikai fogy asz tót, hogy táplálkozásában több búzát,illetőleg buza terméket használ jxin f el. A farmerek szövetsége nagy propagandát akar indítani ebben az irányban.' Idáig óriási exporttervei voltak Amerikának, A mostani rossz értékesítési viszonyok azonban a külföldi piacok meghódítása helyett egész más gondolatoka juttattak a farmerek eszébe.Azon ondolkoznal:,hogy ha a búzatermelést annyira csökkentik,a fogyasztást pedig annyira. emelik,hogy a kettő körülbelül fedezni fogja egymást, tehátT Amerika nem lesz többé buza kiviteli ország,akkor az amerikai ouzavám érvényesíteni log 5 a hatását a buza ár bah. Tehát, ha a világválság a többi országokban tovább Is tartana .az atnffrikai gazda mégis kielégítő árat fog kapni f búzájáért. Az uj vámtarifa az érint Amer.i'''bah 42 cent a buZo vámja. A buza árának a csökkenése pedig a normális• átlaghoz képest mindössze csak 35 •cent. Ha tehát a kivitel megszűnne ás a bi*z c vám érvényesülhetne a buza áralakulásánáljakkor a buza újból felemel ke d : . ek a norma,] ás árnivóra. Amerika abban a szerencsés helyzetben van, hogy könnyebben tuo.ja nélkülözni a búzaexportot>mint mi de azért Amerikában sem hisznek aa'^aa.áa"' az""elmondott terv egykönnyen valóra válhat. .
