Hetikiadás, 1930. január-december

1930-12-16 / 50 [1516]

Hetikiadás, 5. oldal. H Karácsony a tábortűznél,',; folytatása. 1930.dec.13. Ez ismét újdonság volt , mert az elmúlt két év tapasztalatai után szigorú készültségben vártuk karácsonyt. Az oroszok ugyanis ugy szárnitottak,hogy a legnagyobb keresztény ünnepen könnyebben bánhatnak el velünk és mivel az ő karácsényuk január hatodikára esik, az istenfélő orosz katona sem nyugtalankodik ha lövöldöznie kell imádkozás helyett. , • Patyi bá' pontosan elmondta, merre járt, az őrnagy meg ellenőrizte a térképen. Ebben tanát nem vslt hiba.Nagyse kara előkerült Jorgovits hadnagy is, aki elolvasta az alig egyhetes orosz újságot, az öreg pedig mondatonként forditotta magyarra. A cikkek hangulata is igazolta állitasait. Igy - kissé nyugodtabb hangulatban - készülődtünk a nyirkes fedezékben a Szeretet^ ünnepére. Csak papunk nem volt. Gábor is szerzett valahonnan három képes lapot. - Kinek irsz?- kérdeztem. - Hát haza, instál lom - pirult el a gyerek, azután magyarázni kezdte; Egyet a doktor ur süléinek, egyet az onyemeknek,- itt azután megzavarodott. -Egyet meg Julisnak - segitettein neki mosolyogva. Nem tiltakozott. De nem is irta meg, jecUg mar elérkezett a szent este A zászlóalj segédtiszt kiosztotta a hazuiroi küldött "szeretet adományokat".Volt azokban kancától cigarettapapirosig minden rendű és rangú apróság, csak igen szűkösen./A liebes Gabe-t találóan mondta a magyar baka: szegény gebének.ösztövér lett nagyon, mire kikerült hczzánk./Dehát azért jel esett az^is, A vacsora is jobb és több volt valamivel, mint máskor.A bor is megkétszeresődött A yászlóaljpararxsnokság előtt,czomoivódott egy kis fenyőfa.Lehetett, vagy három méter magas. A tisztiszolgák, az én Gáborom vezetésével aggattak rá kenyeret,/akkor már több volt benne a kukorica-csutka, mint a li*t/,kétszersülté t

/

és kifényesített dobozu konzerwákat. A tetejére meg két eltörött orosz puskából csináltak keresztet Gyertyát is keritettek valahonnan és este hat óra körül csszehivták bennünket. $Se,ggyuitották a három szál gyefctyát. Elénekelték a "Menyből az angyalt" Fent az"égen dideregtek a csillagok és tágra nyitott merev szemmel bámult le ránk a hold. Csillogott-v:llogott a hó es halk szél dudorászott a f6hér fák között. Mindenki azokra gondolt, akiket szeretett.... Szivünk dokegását is hallottuk , - Isíagasságcs ffristen! - szóialt meg Patyi bá halkan és felnézett az oros

z puskákra.- Egyetlen riad születése,napján Hozzád szólnak a szegény magyar honvédek.Hallgasd meg legvénebb szolgád együgyű szavát. Csak Te lathatsz "bele az emberi szivbe.Hasztalan iparkodnánk, úgysem tudnánk kimondani, amit mi most érzünk, és amit Te most látsz. A vérekezü, de alázatos honvéd felemeli. Hozzád lelkét.Hints beléje megnyugvást,szeretetet és kitartást, hogy megvédhesse földi hazaját.Urunk!-IstenönkT- Te tudod,Te hallod, hogyan imáoKoznak most otthon a magyar házakban gyermekeink, asszonyaink és szüleink.^Vigasztald meg őket..... Adj örök csendes nyugodalmat azoknak is, akik kidőltek mellőlünk.... Azután Te tudod, hányan vannak köztünk olyanok, akikért senki se kulcsolja össze a kezét.... E <ek is a Te alkotásaid... Áldd meg ezeket is Megcsuklott a hangja. Valaki a hátam mögött nem birt az érzéseivel:felzokogott.Sajgó, néma férfi-fájdalommal A vén székely folytatta: * Magasságos Úristen!-hallgasd meg csetlő-botló imádságunkat.... ümen.... - Ámen!- zúgott a tömeg és azután valaki - igen bátortalanul de igen a leli fenekéből - elkezdte, az Isten ál\d meg a magyart. fedetlen fővel megvártuk, amig utolsót ltbbant a három szem gyertya.... Es ki-ki elbailar'tt a fedezékébe. A rajkályha alig pislogó,parázsát felélesztettük. Es bámultuk a lángok sziszegő, csapkblódó cifra kigyó-nyelvét - Tanulaam is, néhány százszor énekeltem is,de csak most értettem meg-a Himnuszt Igy, töredezett ki az érzé3 Gábcrból, az egyszerű székely parasztiiuból. Nagyot hallgattunk rá. Egyszercsak bekopoghatott Patyi ba' is.gratuláltam neki. Csak megrázna a kezünket és lekuporodott a rajkályha mellé. Sokáig vájkált a zsebeiben és kirakodott. - Itt az erdőben szedtem... Méz,meg.dió,., A kalácsot hozzágondoljuk„ . Elosztotta testvériesen. Gábor vékony fadarabokat rakott a tűzre és előszedte a képeslapokat. Már elmúlt éjfél is, amire végzett mind a hárommal.,...