Hetikiadás, 1930. január-december

1930-02-04 / 5 [1516]

Ilit várunk a hágai egyezménytől. Irta:. Müller Antal kBrosk.t--jae.es

os. Visszafojtott lélokzottel figyelte minden magyar ember a hágai tanácskozás fejleményeit,ami érthető is,hisz országunk gazdasági és pénzügyi szabadsága, függött e tárgyalások kimenetűiéről. Amidőn aggódó szívvel már-már elvesztettük reményünkot a megegyezés sikerében,akkor az utolsó, napon az olasz és angol nemzet/kiküldötteinek nyoma sára,kény telének voltak ellenfeleink engedni merev magatartásukból ős megszülető a már is...ort feltételű megegyezés. Mi, iparos ok. nagy reménységgel fogadjuk gróf Bethlen István miniszterelnök sikerét ,.iert ettől súlyos gazdasági életünk javulását reméljük,ha pedi e megegyezés folyományaként gazdasági életünket meg tudjuk javítani,akkor a köze 2000 millió pongft kitevő, állami költségvetésünknél nem lehet katasztrofális a 13 ós 1/2 millió,amit 1943 után 1966-ig kall majd fizetnünk. Egész közgazdasági ólőtünkbon súlyosan gelontke zc tt a pénzhiány. Nagyobb vállalkozások nem történtok, ami belföldi tőke állt is rendelkezésünkre, azt is a bankok trezor/jóikban őrizték. A bank jelentós ékből azt látjuk,hogy az utóbbi években nagyon megdagadt a betét/állományuk.Addig,amig 1924-ben 214 milli betét volt,1925-ben 421 millió, 1926-ban 557 millió,1927-ben 784 millió ás 192Pban 1088 millió pengő betétet kezeltek. E számok azt a téves hitot keltik a felületes figyolőben,hogy évről-évre Javult gazdasági életünk. Pedig anjjek az ellenkezője áll fenn. Tudatosan vissza.tartották a pénzt ". gazdasági élettől,mert bizonytalan volt a helyzetünk nemzetközi vonatkozásban ,ezért a tőke tartózkodott minden vállalkc zás tó 1. Főleg a. külföldi tőke zárkBzott cl teljességgel,hisz az államnak nem ajánlhattak kölcsönt,mert minden állami vagyont lekötöttek az 1924-ben nyújtott kölcsön fedezeteként. így semmi friss pénz nem került gazd

r 3ági életünk vérkeringésébe, ami bizony nagyoh éreztette hat ását, főleg az iparban. Most,amidőn a hágai egyezmény lé tr ej öt t, önmag át él fog megindulni a pénz fclkinálá3a,mcrt a pénz mindig koreseti lehetőséget keres s miután fenti indokok miatt tőlünk távol tartotta magát hosszú ideig,folt étlen ki akarja pótolni az elmúl-sztottakat. E ténnyel egyidejűleg jár a vállalkozások iránti érdeklődés , aminek előfeltételeit a kormánynak is támogatnia kell. Főleg a gazdaságos beruházások megindítását kell minden tényezőnek szorgalmazni és elősegiteni. Ha pedig külföldi tőke jelentke zik, akár hi telnyu jtás, de főleg,ha vállalkozás f ofmájában, azt mindnyájunknak örömmel kell f-gadni,mert az ogyszersmind londülotet hoz egész gazdasági életünkbe. Ugyanakkor most már fokozott kötelesség hárul a belföldi tőke birtokosaira,mert ez már hazafias kötelesség is,hogy pénzüket no a banktrezor/ okba helyezzék,hanem tessék azt a gazdasági életbe adni,hogy a pénz betölthesse eredoti hivatását. Hisz,ha a pénz állandó körforgást végez,főleg a termelés érdekében, akkor abból nemcsak a pénz tulajdonosainak van haszna,hanem egész közga zda sá gi é le tünkn ck . De a kormánynak is vannak kötelességei gazdasági helyzetünk megjavítására és ha ezek is teljesittetnek , j oggal hihetjük,hogy már elértük súly.s gazdasági életünkben ? mélypontot és most már csak felfelé mutathat gazdasági irány tünk. Ezt a reményünket alátámasztja és megérő siti a hágai egyezmény. Bizodalmat morithotünk abból az i ~ tből is,amelyet a miniszterelnök hivatalosan tett,hogy a megogyozóst rövid időn belül kedvezően^fogja érezni gazdasági életünk. Mi bizünk abban,hogy a miniszterelnök és társainak hágai munkája meghozza a magyarság részére az: emberségesebb megélhetést és egy szebb boldogabb jövőt, A vámgabona forgalmi adója. A vámmalmok által február havában természetben megkeresett gabonának a forgalmi adó ^lopjául szolgáló árát a következőkép állapították meg: buza 22, rozs /kétszeres/ 13, árpa 18, tengeri 12, zab 13, köles 10, tatárka 17, o csu /konkoly/ 9. pengő métermázsánként. J^J^