Hetikiadás, 1930. január-december
1930-11-25 / 47 [1516]
Bethlen István ^rof "berlini látogj.tusa alkalmával Brünning.a némi birodalom kancellárja hivatalos felköszöntőjében csak annyit mondott,hogy Magyarország teljes bizalommal nézhet jobb jövő elé. Ezek a szavak nem egyszerűen az udvariasság szavai,mert hiszen haa azok voInának t ezek elmondására lett volna elég idő máskor is,Most azonban egy évtizedes verejtékes munka után,a gazdasági,politikai és társadalmi válságokon keresztül eljutottunk ismét oda,hogy egymás mellé került a világháború köt szövé vetséges nemzete és a nagy rumét birodalom veze ;ö politikusa ebben az ünnepélyes percben Magyarország felé fordulva a jobb jövőre utalt. Ezek a percek azért fontosak,mert Kémetország szive most mar ujra szabadabban dobog.A rajnavidéki megszállás szivefjacsaró küzdelmei megszűntei: es szertefoszlottak immár azok a francia álmok,amiket ar ól szőttek,hogy a fegyverek alatt görnyedő rajnamenti nép elveszti hazaszeretét és francia zsoldba felcsapva elszakad Kéme tor szágte . A%\A UI Ehelyett amint láttuk,őrjöngő tömegek ünnepeljük a megszállás aiől való felszabadulást és pillanatnyi fennakadás nélkül újra megindult a rajnavidéken a német nemzeti élet érverése. Hagy kiábrándulás volt ez a franci álmai: és szövetségeseinek ós nagy büszkeség a németeknek.A felazabauitási küzdelem azonban még nem fejeződött be,mert még hátra van a Saar-vidék megtisztítása. ü nagy német nemzeti öntudat fényes diadalt ült a legutóbbi válasz tások során,amely alkalommal a nemzeti pártok óriási sikert arattak. Ebben a hangulatban,ebben a környezetben köszöntötte most Bethlen István grófot,a magyar nemset képviselőjé % a német kormány,%a ilyen körülmények között hivatalas fogadás formájában hatványozottabb felfokozott jelentősege van azoknak a s zavaknak,amelyek a Magyarországra váró jobb jövőre utalnak. A társadalmi ós gazdasági válságok ingPvónyán kérésziül gázoló magyar politikának sohasem szabod megf eledke znia arról,hogy a jelen pillanatnyi nehéíségek mulóak és előttünk áll,ránk vár és jogosan megillet minket annyi ezen védés,nélkülözés,elbukás és ujr ö talpraállás után : a jobb jövő. magyarorsz--.: :j> nemzet.» jow.-e i. .e us annak hóyafordítása. ** Magyar Tudományos **kaf.ömia egyik legutóbbi felolvasó ülésén Eellner Frigyes egyetemi tanár bemutatta Csonaklagyarorszdg nemzeti jövedelméről szóló tanulmányat.AZ előadó kereken még fél milliárd pengőro teszi az orszég összes nemzeti jövedelmét.Ebből 2 1/4 milliárd,azaz pontosan a fele esik őstermeléore; azonkivül 32 •. az iparra, 12 pedig a kereskedelemre és a szállításra esik.^.z őstermelést majdnem teljesen a mezőgazdaság adja,tehát a földmüvelés és az állattenyésztés. Magában véve ez a kettő 43 ,.-a a nemzeti jövedelemnek .Csonka-Magyarországon Nagymagyarországhoz képest csökkent az őstermelés viszonylagos jelentősége jazelött ugyanis az őstermelés 64 ;>-át tette a nemzeti j övedé lemnek, mos t ped.^mint fentebb láttuk,majdnem pontosan a felét.AZ ipar a régi 22 ','j-áól 37 >ra emelkedett, a nemzeti jövedelemben való részesedés tekintetében .Ez a 37 J* ugy oszlik meg,hogy abból 28.5 p esik a gyáriparra és 8.5 +i a kézműiparra. Külföldi tartozásaink és követeléseink is befolyásolják a nemzeti jövedlem alakulását.Összesen,mintegy 70 milli ő követelésünk van a külföldön,, tartozásaink azonban 200 millió pengőre rugank. AZ egy-egy évi külföldi tartozás a teljes nemzeti jövedelemnek csak 4.4 $-a.i» békében ez az arány rosszabb volt, mert akkor az évenkénti tartozás 8 ^-ot tett ki.Ha tekintetbe vesszük,hogy a kamatláb ma kétszer olyan súlyos,mint a háború előtt volt,arra a megállapításra játunk,hogy eladósodásunk jóval csekélyebb,mint azelőtt volt.Pénzügyi szempontból ez az eladósodás mégis kedvezőtlenebb,mint látszik,mert régebben külföld kölcsöneiknek több,mint a fele Ausztriára esett,tehát valutáris szempontból tualjdonképen bolföldi kölcsön volt,mig m.st a külföldi tartozások teljes öszszegükben érvényesülnek .AZ adóte hek emelkedését jelzi az a s zám,hogy Csonka. Magyarországon a nemzeti jövedelmének közel egynegyed rés^zét veszik igénybe a közszül-;ségietek fedezésére,mig régen ez a", arányszám csakll9 fo volt.AZ adóztatási adatok szerint a lakosságnak körülbelül B fi rendelkezik ezer pengőnél nagyobb évi jövedelemmel.^ nemzeti jövedelem a békebeli jövedelmet alapul véve és Csonka Magyarországot területéhez arányosítva,a háború előtti viszony-okhoz képest 100 millió pengővel gyarapodótt.A nemzeti jövedelemből 143 millió olvadt bele a nemzeti vagy, nba, a többit a lakosság évről-évre elfogyaszt ja.A háború el jtt a nemzeti jövedelemnek 12.3 Ja szolgált a vagyon gyarapítására, mos t csupán 3.3 a-a.ezt azt jelenti,hogy a nemzeti tőke asekélyebb mértékben gyarapszik,mint azelott.Ha ezt a gyarapodást elű. , akarjuk segíteni, t aki rékoskodnunk kell.
