Hetikiadás, 1930. január-december

1930-11-18 / 46 [1516]

A megoldás utjai. Ksaeició Irta:_i2rX£y. Imre dr.kincstári főtanácsos, országr-y .kópv . A középkorban nagyon gyakran azért,mert elemi csapás ért egy vidéket, boszorkányokat kutattak és hl találtak, el is pgettók. Ha ma nem is keresnek boszorkányokat az emberek,gy akran kutatnak olyan emberek után,akikre ráfogják, hogy az elemi csapasokkul egyenlően súlyos gazdasági világkrizis okozói. A legegyszerűbb emberek,akiknek a világ nagy eseményei iránt a legkevesebb az ismeretük, elsősorban azok,akik a bünbekokat Karesik.Sokén a községi elöljáróságot szidják.Vár tágabb látókörű az,oki a megyeháza felé forditja bosszús tekintetét, ás egyenesen politikus cimet igényel magának az,aki a világgazdasági bojok^folytán beállott nagy nyomorúság okozóikónt a magyar kormányt es az országgyűlést jelöli meg. Aki a tömegek tájékozatlanságát es az elmúlt évtizedek politikai történetét ismeri,ne botránkozzék meg ezen,nanem vegyen magának fáradteágoYTés bármilyen hálátlan nehéz is ez,kezdje meg a felvilágositás munkáját odakint. i nemzetközi gazdasági kölcsönhatások tekintetében,sajnos,még az intelligens magyar közönségnek sinos kellő

#

előismerete a régi monarchiában való beilleszkedésünk és a bécsi politika folytán, évszázadokon keresztül uralkodott a büszke,de-naiv mondás; extra Hungáriái-nőn est vioa . Senki se cáfolta ezt a nemzetibüszkeségtől duzzadó tételt. ázt'hittük,hogy ^nemzeti ós gazdasági életünk megtámadnatatlan ós boldog szigetként fog az idők végtelenjéig fennmaradni. f

hZ első feladat tehát me;-.magyarázni mindenkinek,hogy a világtermelés ós érté ke si tés nagy krizise alóí semmikóp sem vonhatjuk ki magunkat és hogy a modern forgalmi . eszközök nagy fejlődése folytán a gazdasági élet egyes jelenségei a legtávolabb eső vidékre is igen hamar es nagy súllyal hatnak ki. Tájékozatlanság volna tagadnunk

?

hogy a kapitalista világtermelési rendszer nagy krízisét éljük át. A kapitalista szót aláhúzom még akkor is,ha talán egyeseknek nem tetszik.Tény ugyanis az,hogy amig a kapitalista termelés kezdi magát lassan megszervezni a nemzeti államok keretein belül,olyan mozgalom! vagy szervezet,amely a termelést nemzetközileg racionalizálná,magyarul észszerű^ sitenó^móg mindig nem látunk sehol, -igy-két

t

csekély kivétel van csupán az ipari termelés terén,de a mezőgazdasági termelés észszerű irányításának világgazdaságilag oly rendkivül fontos kérdése\ még teljesen megoldatlan. I'étszeresen sajnálatos e körülmeny azért, mert a jelenlegi világ termelési anarchia olyan [oiitikai tény ezőkmalmára hajtja a vizet, c kik a megoldást egyedül _ termelési észközök kisajátításában látják,^ehát a kommunistákéra. A legaktuálisabb világpolitikai és gazdasági kérdést tehát igy formulázhatom: kell-e és ha igen,lehet-e a világtermelést megfelelően irányitani a termelési eszközök kisajátítása nélkül? Válaszom természetesen csak igen lehet,de egyben tartozunk azzal is,hogy beszámoljunk azokról az eszközökről,melyekkel ez az irányítás célt érhet. Ugy gondolom,hogy két irányban kellene nagyszabású akciót inditani. Az első lenne a tanitás,a felvilágositás munkája,amely a termelőt kitanítja arra,hogy sohse szabad a fogyasztópiacok szükségleteinek szemmel tartása nélkül termelni. '. ás szóval commercializalni kell a termelői gondolkodást.Hiszen látjuk-hogy csak az a magyar gazda tudott eddig is igazán komoly sikert elérni, akinek meg volt a ;

megfelelő kereskedelmi tájékozottsága az iránt,hogy mely mezőgazdasági termeivénynek van legmegfelelőbb piaca és ára. janikor ezt a pedagógiai természetű munkát szükségesnek tartjuk, be kell ismernun :,hogy ez egymagában nem el égendő.ozükség van bizonyos Jogilag kikényszeríthető rendszabályokra is,amelyek bármennyire nehezére essenek egyeseknek es a korlátlan egyéni szabadságot védő liberális gazdasági irány-zatoknak, nem kerülhetők el. lati önben is az állami beavatkozás elve az előbb emiitett individualizmussal szemben az egész világon elfogadott elv. aki figyeli a magyar törvényhozások ós kormányok működés ét, tisztán látja,hogy ez . a beavatkozási elv egyre nagyobb tért nyer. I'essze vezetne annak a kérdésnek taglalása,vaj jon az egyéni tevékenységnek egyre jobban szűkülő érvényesülése nem fog-e rombolóan hatni a komolyan aMotó nagyvonalú • munkára? A tényt azonban letagadni nem lehet,hogy a fejlődés jelenlegi vonala az előbb emiitett irányban halad ós gyakorlati politikusnak nem lehet mást tenni,mint ennek a világjelenségnek következtetéseit levonni. Felvetődhet az a kérdés,vaj jon magyar vonatkozásban a fenti meggondolások milyen gyakorlati jelentőségűek? Izuttal csak egy kérdésre, a magyar gabonatermelésre utalok. la már mindenki látja,amit pár evvel ezelőtt a fent emiitett nemzeti büszkeségtől,vagy elfogultságtól nem akart,vagy nem tudott látni, /f olvt. köv , /