Hetikiadás, 1930. január-december

1930-11-18 / 46 [1516]

v •"• boletta arcnak emelése szüksé

g

essé te e-zi a vánöriési. tanus iTvé ny ok b e~v oz<- t ésé t. Ü gabonaarak további* e3ése nyomán, mindinkább eiötirbe nyomul a gondolat, hogy a gabonatermelő gazdák r szere ujabb segélyt kell juttatni, A kermény legutóbb az e _eys- gespart elvitte .•_ a kérdés eldöntését, nyujtsanake a gazdáknak ujabb segítséget, s ha igen miiyen formában történjék az? AZ általános vélemény az volt, hogy a segítségre szükség van, Bedezet azonban,amint • azt a pénzügyminiszter az értekezleten kifejtette, a költségvetésben erre a cél ra nem található. Máskép* nem lehet a fedezetet megtalálni, mintha az ezután fo* ga lomba kerülő búzát uj ab o -adóval terhelik meg. _ kiszámították, hogy még körülbír "lül 3 1/2 millió métermázsa olyan buza van a gazdák kezén, amely a kereskedelmi forgalomb.a fog kerülni. Ha erre adót Vetnek ki, akkor ebből 18-20 milliót be lehet venni, amelyet azután szétosztanának "d gazdák között, A lisztforgalmi adó beszedése a" kereskedelmi .malmoknál történne. • Minthogy azonban igy körülbelül 6 pengős különbözet adódnék a kereskedelmi ma lmoknál" és a vámmalmoknál őrölt buza között, félő, hogy az őrletők elkerülnék a Kereskedelmi malmokat, mindenki a vémmalmoknái őrletne és t zut&n megindulna a batyvCzés a falu és a város között, s végeredményben nem gyűlne be az összeg, amely a gazdák megsegítésére szükséges, üzen csak ugy lehet segitp<ni, ha a vámm. lmokat is ellenőrzik és behozzák az őrlési tanusi tvány t. Ha felvesszük, hogy mirden gazda 18 métermázsa lisztet őröltet ki . évenként a maga céljaira és ennek a felét az őszi kampányban már kiőröltette, akkor 9 métermázsában kellene megállapítani azt a mennyiséget, ami még nem tartoznék az uj adó alá. Igáz, hogy a vámmalmok ellenőrzése sok veksz-túrával jár, de'vagy ezt kell vallani, vagy pedig el kell ejteni-azt a tervet, hogy a lisztforgalom ujabb megadóztatásából alapot teremtünk a gazdák • megsegítésére. Nem lehetne ugyanis olyan könnyelműen eljárni, hogy a gazdák között kiosszuk a segélyt, a pénz viszont nem gyűlik be. Pedig ez nagyon valószínű volna, ha nem eii.enőrzik a malmokat, azt mondhatná valaki

r hogy inkább a . •*Vv-< földadó esőkként ésé vei oldják mag a kérdést, AZ államháztartás azonban amúgy i^ rosszabb helyzetbal van^, mint azelőtt, az adók nem folynak be ugy diint azelőtt és ilyen körülmények között ujabb adóelengedésre nem lehet gondolni. Ilikor bevezették a bolettál;, ennék a költségeit részben a tea és a kávé vámjának az emeléséből, a dohányáru megdrágitcsából fedezték. Ezeket sz intézkedéseket egészítette ki a posta "és a "telefondíjak megdrágítása, ajp.it régebben elhatároztak, de csak .Legutóbb vittek keresz-tüdá. Ezek az áremelkedések az e-, gész fogyasztó közönségét sújtják, a mezőgazdaság javára. Nyilvánvaló, hogy ujabb ilyen emelésekhez folyamodni nem lehet, 'hiszen már a postai drágításokat is tiltakozással fogadták a kereskedelmi és ipari érdekeltségek. Ha azonban ujabb keléseket nem bi r el a kö zönsóg,, hogyan fogja elbirhi a lisztforgalmi adó felemelését?- kérdezhetné valaki. Erre azt lehet válaszolni, hogy a buza~ár a boletta bevezetése óta 6-pengöv.í;! szállt lejebb, a fogyasztást tehát ezzel a 6 pengővel meg lehet terhelni, anélkül, hogy akár a liszt, akár a kenyér árában drágulásnak kellene bekövetkeznie. A fogyasztás nem jár rosszul, a helyzet olyan lesz, mintha a buza hat poigős áresése nem következett volna be. Nyiváavaló, hogy a buza ára olyan abnormi-san alacsony, hogy a fogyasztás magasabb búzaárakat is kibirna,'sőt az volna a normális helyzet, ha legalább a termelési költségek nivóján állanának a búzaárak. Azt is szóvá lehetne tenni, hogy a boletta-emelés mellett ; zok a gazdák nem részesülnek segélyben, akik állattartással, vagy gyümölcstermeléssel foglalkoznak. Tekintetbe kell venni, hogy a legnagyobb károsodás a gabonaárak eséséből állott elő és azok a gazdák, akik. nem termelnek gabonát,nem is érezték meg nagyobb mértékben a gabonaárak zuhanását. Sőt,akik tálcarménynak vásárolták a gabonát, raég jobban is jártak, mert olcsóbban jutottak hozáá. Igaz, hogy vannak még o yan g-jzdarétegek, amelyekkel szemben méltányos volna az állami segicség, de arra i3 kell gondolni, hogy ezt a pénzt csak nagy nehézségek mel.-ett 'lehet előteremteni és elsősorban mégis azokat kell részesíteni állami ' táoiogi tésban, akik legjobban rászorultak» /7clyt.kov./