Hetikiadás, 1930. január-december
1930-01-28 / 4 [1516]
A gazdasági élet hőmérője,a tőzsde,kedvezően fogadta a hágai megegyezést. A hágai megegyezés pénzügyi része olyan sokoldalú és szövevényes ,hogy bizonyos ideig el fog tartani,mig a nagy nyilvánosság tisztán^ fog látni az egyes kérdésekben és le tudja mérni a gazdasági élet számára várható hasznot, ^nnyi "zonban már most is tisztán áll előttünk,hogy a pénzügyig szuverenitásunk visszanyerése következtében megnyílik az alkalom nagyobbszabásu hosszúlejáratú külföldi kölcsönök felvételére,sőt maguk az értekezleten résztvott hat Írnak garantálják Magyarország számára egy ilyon külföldi kölesön nok az elhelyezését. Tehát uj tőkék fognak éramlani a magyar gazdasági élet vérkeringésébe. Ezenkivül bizonyos az is,hogy azok a jóvátételi részletek, ^melyeket eddig a külföldre fizettünk és amelyeket ozentul a nemzetközi alapba fizetünk be, jórészt szintén vissza fognak kerülni Magyarors zágra ,mcrt az optánsok kapják mog ezeket az összegeket ás igy a pénz a magyarországi éőkenrőt és vásárlóerőt fogja gyarapitani. + I gaz, hogy ezzel szembon 1943 után vállaltunk fizetéseket,do a jelenlegi holyzetmégis osak kedvezőbben alakul,mintha megegyezés nálküJr alakult volna és nagyon valószínű,hogy a fizetéseket 1943 után akkor is ránkkenyszeritilc,ha nem megyünk bele a megegyezés föltételeibe Ezek a vezető szempontok .amelyeket a hágai értekezlet gazdasági kihatásainál szem előtt kell tartani. Hozzá kell még vennünk,hogy az értekezlet az általános politikai légkörben enyhülést hozott és a gazdasági élet ezt is kedvező momentumként itéli meg a fellendülés kilátásainál. Az európai pénzpiacokon a kamatláb további mérséklését várják. A Magyar Nemzeti Bank 7 1/2 jUról 7 százalékra szállította le a kamatlábat. A budapesti értéktőzsde is kedvezően itéli meg a helyzetet és az értekezlet óta állandóan szilárdnak mutatkozik. A hadikölcsönök piacán szintén nagyfokú hossz állott be,ami később ingadozásnak adott helyet. * felfogás az v61t,hogy külső adósságaink rendezése után most már a bolső adósságok rendezéso következik,igy elsősorban a hadikölcsönőkó.A kilátások azonban még nem annyira konkrétek,hogy ez a felfogás tartósan meg tudta volna szilárdítani a hadikölcsön piacot. A búzaárak biztosítása a behozatali jeggyel. « magyar gazdasági élet egyik legfontosabb kérdése,hogyan tudjuk a buza árát oly nivón tartani,hogy a gazda haszonnal termelhessen.Ha e. buza leszáll az önköltségi ár alá.ugy Magyarország legfontosabb termelési ágát mely az összes más termelés alapját adja,csőd fenyegeti. Marsall Ferenc az Országos Mezőgazdasági Kamara igazgatója legutóbb előadást tartott a buzakérdés megoldásáról. Hangoztatta,hogy a búzaárakat monopóliummal fenn lehetne ugyan tartani,de ez a megoldás sok veszélyt jelent magában és sok hátrányos oldala van.A raktári intézmény kiépítésével som lehetne az egész kérdóskomploxt mot szerencsésen megoldani. Felmerült a földadók elengedésének a gondolata is. Ez ugyan csökkentoné a termelési költségeket,de még sem produkálna magasabb búzaárakat,mert az elengedett adó konzumálódnék anélkül,hogy a buza értékesítésének számos problémáját rendeztük volna. Leginkább célravezető oszköznek látszik a behozatali jogyrendszer alkalmazása.Ezzel egyszerre két életbevágó kérdést is meg lehetne olt 8 ni. Először a mozőgazdaság által visolt rendkivül súlyos ipari vámtoher enyhit sét,másodszor a buza és talán egyéb termények magasabb árnivójának biztosítása is. Magyarország ugyanis,mint exportáló állam,nem alkalmazhat mezőgazdasági vámokat,hogy ezáltal védje meg az agrárcikkek árnivóját. A behozatali jegyrendszer abban áll,hogy az egyes termények kivitele alkalmával a vámhivatalok a behozatali jegyek által kiegyenlítik azt a különbséget,amely am magasabb belföldi ár és az exportár között mutatkozik. A behozatali jegyek értéke tehát az egyes termények vámtétele szerint változik. A behozatali jegyek azáltal nyernek forgalmi értéket,hogy azokat a vám lerovására lehet használni. így tehát a gazdák a jegyrendszer segitségévcl az alacsony gabonavámokat is kihasználhatják és a búzát a belföldön magas árszínvonalon tartják,mint amilyen búzaárak pillanatnyilag a külföldön kialakulnak . Ez a rendszer több államban nagyon jól bevált,de különösen Németországban.
