Hetikiadás, 1930. január-december

1930-10-14 / 41 [1516]

A boletta Memelésónek a terve. # .Az egysógespárt agrárblokkja legutóbbi ülésében újból foglalkozott a buza árak minimálasának a kérdésével. A vita folyamán az,a felfogás alakult ki,hogy a mai viszonyok között a kormánynak nem lehetnek es nincsenek is meg a megfelelő anyagi eszközei ahhoz,hogy aagyobbszabásu állami vásárlásokkal a búzát állandóan a megfelelő ármvón tudja tartani. Bethlen István gróf miniszterelnök hosszabb beszédet mondott a helyzetről ós bejelentette,hogy a kormány azzal a gondolattal foglalkozik,hogy a búzának a nyar óta bekövetkezett ujabb áresése miatt a bel..ve., árát felemelje, A buza árát nem befolyásolhatjuk, mondotta a miniszterelnök,mert az a világpiacik árnivója sz rint alakul ki nálunk is. Ha a világpiaci ár túlságosan alacsony és a termelési költségeket sem hezza be,arról kell gondoskodni,hogy a gazdák a búzának a pitci árin felül felül bizonyos pótlékot kapjanak. 3rre szolgál a boletta. Igaz,hogy a boláttával megterheljük a fogyasztást,de amiként a 20 pengős búzaárak mellett jogos és móltányos volt,hogy a gazdák javára a fogyasztást a 3 pengős bo le ttáyai megterheljük, ugy m«at a 15 pengős búzaárak ^mellett a fogyasztás ki fogja birni a magasabb bolettaárat is. . Ennyiben tehát elfogadhatónak mutatkozik a boletta áriemelkedésénekggondolata. las megoldást már csak azért is nehéz- választani, mert a buza eladása már régóta megkezdődött és ha a kormánynak sikerülne valamilyen uton a búzaárakat emelni, ugy azok a közveti tők járnának jól,akik a gazdától már olcsó áron megvásárolták a buzát^s az most a kezükben van. Az a megoldás tehát ,i gaz ság talán volna. A boletta áremelésénél azonban ez a hiba sem csusza bele a számításba. Azok a gazdák ugyanis.,akik bolettát kaptak ós azzal már jelentkeztek az adóhivataloknál,ott nyilván vannak tartva. Heg van tehát a lehetősége annak,hogy akik alacsonyabb aron adtak el a búzájukat,mint ^milyen ar a boletta bevezetésénél érvényben volt,azok,most utólag megkaphatják bizonyos körülmények között a két ár közötti különbséget. A miniszterelnök ezután rámutatott arra.hogy bizonyos tárgyalások folynak i agyerország ós a szomszédos mezőg;azdasági államok kőzett a közös kivi tel. megszervezésére és az agrárválság enyhüléséhez Bizonyos mórtékig; ez az akció is hozzájárulhat. Ha a baj nemzetközi,akkor külön-külön nem találhatják meg az államok az orvosságot,hanem együttesen kell azt keresni.A továbbiakban a kozélelmezés megszervezésére hivta fel a figyelmet a niniszterelnök.Minden nagyobb városban bizottságot kellene f elállítani,mondotta,azoknak az,okokna megállapítására,amelyek a szóban levő városban a közélelmezés bajaiként forognak és drágítják az életet. Izek a bizottságok majd javaslatot tesznek a. drágaság okainak a megszüntetésére.A közmunkaváltság ügyében a kereskedelmi miniszter még az ősz folyamán külön törvényt terjeszt a Ház elé,amely ha nem is törli el a véltságot,de bizonyos /

arányosítást és a terhek igazságosabb elosztását hozza. borfogyasztási ado kérdése is az ősz folyamán fog elintéződni. Az államháztartásban érvényesítendő szigorú takarókosságról be szelve .rámutatott a miniszterelnök arra is,hagy a kisipari kérdéseket épen takarékossági szempontból egy helyre,a kereskedelmi miniszter hatáskörébe utalták és a miniszter messzemenő programmot dolgozott ki e téren,amely a falusi munkahiány leküzdését is .felöleli,mert hiszen a kisipar és elsősorban a háziipar az,amelynek segítségével a munkahiáhyon enyhíthetünk. Bud János kereskedelmi miniszter tájékoztatta ezután az értekezletet arról az akcióról,amellyel a falu népét olcsó ruhához ós csizmához kívánja juttatni. kisipar is szervesen fog ebbe az akcióba belekapcsolódni. A, kereskedelmi miniszter bejelentette móg,hogy az egész gazdasági évre biztositya van olyan nagyarányú útépítkezés,, amely re a múltban nem volt példa. Látnivaló,hogy a kormány egész sor akciót koszit elő,hogy az ország lakossága a mai nehéz viszonyok kőzött minél könny ebben tudjon áttelelni és minél kevesbbé erezze rag az egész jirópát sújtó gazdasági válságot. \