Hetikiadás, 1930. január-december

1930-10-07 / 40 [1516]

Miért nem szerelhetnek le a íranciaK. . Tizenkét éve azon nyargal az,európai államok minden valamire­való államférfia,ho~y le kell szerelni a háborús hadseregeket.mert a polgá­rok adójából nem tudják fedezni a költségeket. A vesztes országokban a győz­tesek parancsára valóban szélnek eresntették a katonákat,de a győztesek,azok közül is elsősorban a franciák,ma is majdnem annyi embert tartanak fegyvet­ben ,mint a világháború alatt,hiába tiltakoznak a. pénzügyminiszterek. A franciák beszélnek legtöbbet a leszerelésről,de a legkeveseb­bet is teszik az érdek ében. Ennek is meg van az oka. Örök igazság,hogy csak az erősebb tud uralkodni a többin,a gyengébbeken. A vilgghabo ruhán afranciák vezetésével győzött az antant,a hadisarc - jóvátételnek nevezik,mert igy szebben hangzik - legnagyobb része is Franciaországé ós az fedezet a katohai kiadásokra,melyek állandóan emelkednek,mert Parisban biztosra veszik az ujabb háborút és nem akarnak készületlenül kiállni. Ha a franciák oly altisz­té sségeson leszerelnek,mint aá^agy a németek,egyenlőek lesznek velünk ós akkor nem lesz miro ta.maszkod.nioK és ezzel egyutta felvesztik vezető szere­püket is,ami egyenlő lenne számukra a háború ^vesztésével • t Ez a magyarázata a Népszövetségnek ós Pártcurópa tervónok is. A Népszövetség a béke álarca alatt dolgozik - francia irányitással - a népek boldogitásán. Természetes,hogy annak az akarata érvényesül ott is, kinek _ legtöbb a katona ja, mert ennek a szava a legsúlyosabb. A Népszövetség állan­dóan n leszerelésen rágódik ós a franciák lelkiismerete is megmozdult, hogy / még sem Járja a leszerelésről beszólni ós emellett örökké fegyverkezni,tehát kitalálták az Európai Egyesült Államok nevü csodabogarat,mely csúfosan meg­bukott ugyan,de még is jó lett volna, arra,hogy megszilárdítsa a. franciák vezető helyét :. világ politikájában. Nincs uj a nap alatt. A győztesek a mult századokban is addig parancsoltak a 1egy őzöttöknek,amig erősebbek voltak náluk.A franciák sem tesznek mást,nem szerölhetnek le saját erdekükben,csak a látszat kedvéért beszélnek a háború ellen,melyből többet ós nagyobbat már nem nyerhetnek, csak veszíthetnek,akár győznek,akár leverik őket. Újfajta próbálkozások a hasznos növények termésének a fokozására. Ismerétesek azok a kísérletek,amelyekkel a termés fokozó­dását különböző sugárzások révén próbálták elérni a mezőgazdaságban. Villany­fénynek gettók ki a növény eket, másutt ibolyántúli sugarakkal kezelték,szint­úgy kísérleteztek röntgensugárzásokkal is. Más'ok a növények gyökerei között földben vezették végig a villamosáramot,hogy ezáltal a növényt fokozottabb tevékenységre ^serkentsék.Mindezek az eljárások eddig nagyon kétes eredmény­joyel jártak,részben pedig oly drágák voltak,hogy gyakotlati megvalósításukat nem lehet remélni. Legutóbb j\merikában ujabb érdekes ^kísérletekkel próbálkoz­tak. A kaliforniai ^egyeteme' vegyszerekből különböző labdacsokat készítettek és ezeket helyezték el a földben.A labdacsok olyan anyagokat tartalmaztak, amelyekre az^illető növénynek leginkább szüksége van,igy pl. nitrogént,fosz­fort,meszet ós más hasonlókat .Azt tapasztalták,hogy a növény a labdacsok hatása alatt gyorsabban nő és nagyobb termést hoz,mint rendesen.Tudvalevőleg ezeket a vegyi anyagokat a növénynekmóg fel kell oldania, mielőtt magába felszívhatja és növekedésre ^f elhasználhat ja. Hogy a növénynek ezt e munkáját megkönnyítsék és a hatást még jobban fokozzák,a la csókot vízben feloldották növényeket podig gyökerükkel n vízbe állították.A hatás valóban meglepő volt.Azt tüfvfr&k. 1&£fc*Ui J pl. buza és a gyapot ilyen kezelés mellett kétszer olyan nagy termést ad,mint rendesen,sok ipari növény pedig a rendes termésének másfélszeresét produkálta.Mindez zónban még csak laboratóriumi kísérlet volt,meg kell várni, míg a. gyakorlatban is kipróbálják. k méhcsaládok téli szükséglete. . § . A mez iránti kereslet az utóbbi időben megélénkült es ez árak is szilárdulna.^.A pergetett méz ára feladóállomáson kilónként edény nélkü 92-102 fillér.

Next

/
Thumbnails
Contents