Hetikiadás, 1930. január-december
1930-09-23 / 38 [1516]
A paralizis. A mi népünk "rossz nyavalyának" vagy "franc'-nak nevezi ezt a betegséget,amely a budapesti tudományegyetem tudós rektorának legutóbbi előadása nyomán olyan nagy hullámokat vert,hogy móg a külföldi uisáopk #8 foglalkoznak vele. Nókám Lajos trvostanár ugyanis a vérbaj romboló hatásarái beszélt olyan szakértelemmel ós körültek int ően,h*gy felfigyelt rá meg nmeriKa is,mert a világháború alatt vtlt elnökét: Wilsont szintén besorozta e romboló nyavalya szenvedői közé. A vérbajnak kétféle hatása van az emberi szervezetre.Az egyik az agyvelőt támadja meg,ez a szoros értelemben vett paralizis,mely beszámithatatlanná teszi az embert és legtöbbször hülyévé*vagy őrültté alakítja át. A másik megnyilvánulás: a hátgerincben levő úgynevezett gerincvelőt sorvasztja el,ugy hogy a szerencsétlen beteg mozdulni is alig tud ós tehetetlen ronccsá válik. Ezt az utóbbit a mi népünk igen találóan inaszakadtnak mondja. A paralízises embernek idegei természetesen nem dolgoznak ugy,mint az egészségese. Nagyzási hóbort, kegy étlen kedó sí hajlandóság,feltűnési v is zketegség,üldözési felelem, össze függés telén gondolkodás ás feltűnő ingerlékenység,vagy ellenkezően nemtörődömség jellemzi az ilyen szerencsétlen embert,amíg végleg ki nem tör rajta as őrültség. Az ansrrikai köztarsasági elnök is az első három fogyatékosságban szenvedett ós még megtoldotta az összefüggéstelen gondolkodással. Ss ennek terhelt t agyvelőnek,szétrombolt idegzetnek volt a terménye az úgynevezett "Wilson-félo tizennégy pont", moly a népek magukkal való rendelkezési jogit harsogta világgá ós £0101088% nélkül hirdette azt a csodabogarat,hogy a vilgg^iáborunak nem lesz sem vesztese-sem győztese.A volt központi hatalmak agyonsanyargatott országai hittok neki és letették a fegyvert. Következményeit a páriskörnyékén kötött "békék" hirdetik. Parisban csak mosolyogtak az elnök' 1 eszmeién" ós a diadalmas győztesek összetiporták a veszteseket. Maga az amerikai hatalmas köztársaság nem azonosította magát elnökévol: Amerika nem is irta alá a" bók éket* ós megbuktatta Wilsont is,aki néhány évre rá megtelt. Láthatjuk tehát,hogy a paralizis nemcsak az egyes ember életében ós családjában okozhat jóvá nom tehető károkat és veszteségpket,hanem az országok és népek történelmét is gyászos lapokkal Írhatja tele,amint az orvosi tudomány ellentmondást nem tűrően megállapítja. A buza árjegyzése a vasúti álltmásokon ós a pos tahivátal>k ban. A gazdaközönsóg sokszor tájékozatlan volt a buza árjegyzései tekintetében,ami gyakran a gazdák károsodásával járt. A kormány nemrég rendolotet^adott ki,amely szerint a budapesti tőzsdei jegyzések napi közepárát a vasúti állomásokon a személyjcgypónztár mollett.ugy szintén a posto es távírda hivatalokban a közönség által könnyen megtekinthető helyon feltűnő módon kifüggesszék.Az árjegyzések mellett fel kell tüntetni az illető helyről a Budapestre való vasúti szállítás költségeit.Mióta a gabonapótjegy ok /Öolcttát/ bevezették,még inkább szükségessé vált,hogy a gazdák pontosan tájékozódva legyenek a gabonaárakról,nehogy megtévessze okot a kalkulációnál a három pengős boletta. Mikor a gazda eladja a búzát azért meg kell kapnia a rendes napi arat es ezenfelül a három pengő értékű bslottát. A boletta értékét nem szabad beszamitani a gabona árába ? ahogyan ezt megtették sok esetben azok, akik a gazdák tájékozatlanságát ki akarták használni, u. belügyminisztor most a városokat ós községeket is utasította arra- m körrendeletében .hoKy közreműködjenek a gazdák tájékoztatásaban.A varos ós a község a postahivatalban köteles lemásoltatni a gabonaárjegyzéseket és a másokatok azonnal,de legkésőbb másnap jréggel hat óráig a községházán,vagy a városházán,ugy szintén a pi8#téren feltűnő hely on^ kifüggeszteni. Az árjegyzések ezenoül tehát nemcsak a postahivatalokon es az allomasokon,hrnom a. községházán.vagy a városházán is olv shat ok les znek.Hetipiacok alkalmával a közönséget pedig már előre,dobszó utján is tájékoztatni fogják az árakról.
