Hetikiadás, 1930. január-december
1930-09-23 / 38 [1516]
uj magyar iparag. Irta: Vértes Vilmos István orsz.gyül.képviselő. A mai fejlett műszaki tudás korában a modern hadsereget megfelelő fejlettségű és racionalizált ipar nélkül elképzelni nem^ehet. Körülzárva ellenséges indulatú népektől, amely éknek fenyegető fegyv érkezése, szinte,minden képzeletet felülmúl,az elszánt ós katonai erényeiről az JgöSZ világ minden népe által elismert magyarnak az élete,a Duna völgyének kis daraoicajára összezsugorított, ::ezeróves határától megfosztótt,csonkaHriazájuban,nagyon megnehezült.A legjelentéktelenebb megmozdulásunkat katonai készülődésnek veszik,a legenyhébb tiltakozásunkat, amely et épen a világbéke érdekében,jogosan teszünk,háborús uszításnak minősitik és a valótlanságoknak egész özönét kürtölik szót a világba,épen azok, akik hadi felkészültségüket ós hadi iparukat az utolsó tiz esztendő alatt szinte szédületes módon kifejlesztették. Egyik nagy politikai napilapunk,egy izben megdöbbentő adatokkal leplezte le a csehek harci készülődését. Leleplezte azokat ? akik Népszövetségben, nemzetközi konferenciákon állandóan a leszerelésről és békés szándékaikról szavalnak. Leleplezte azokat,akik a pilseni Skoda-gyárat és ennek vállalatait odáig fej lesz tették, hogy ezek,ma több t munkást - közel negyvenezret - foglalkoztatnak,mint foglalkoztattak a világháború kellős közepén es akik ma. 42 cm.-es kaliberig mindenféle fajta lövogct,gy alogsági ágyút,aknavetőt,agyút,mozsarat, repülőgópeket,gépkocsikat,páncálgépKocsikat,tankokat és páncélvonatokat gyártanak . Nekünk vasércünk sincs annyi ós olyan,hogy külföldi behozatal nélkül, acélt ós „vasat gyárthatnánk. Van azonban egy nemzeti kincsühk, egy barnás, sokszor rőt szinü a ny agunk, alumi niumércün k. v agy amint nemzetközi nyelven mondják bauxitunk .minőségben olyan j o, menny is égben olyan n így,hogy szinte a legjobb es legnagyobb,az eddig i&mort b.;uxit-telopüles ok között.Íz az egyetlen, kohászati eljárásra alkolm:s ercünk,.. mely OL elejétől végig magyar f öldön,magyar anyagból tudunk kidolgozni ,anélkül,hogy a külföldre szorulnánk. Nemzeti iparunkká kuli ezt tennünk és ki kell fejlesztenünk a mag y ar aluminiumgyártást. Magyarországon -z aluminiumfogyasztás három esztendővel ezelőtt mnndössze 28 vágón volt, 1929-ben pedig már 60 vagonnál is többre emelkedett. Egy száz v-gón,azaz ezer tonna termelésű ...luminiumgyár pedig,már lukrativ s ma mar a hazai piac fel tudja venni r.z itt gyártott aluminiumot. .Jls - ahány tonna aluminiumet gyáré tunk,annyi derék magyar munkást tudunk foglalkoztatni. Az alumíniumgyártáshoz szükség van bauxitra,szénre ós vill..mosáramra. agyarország olyan szerencsés helyzetben v .n,hogy a bauxit és a szón szinte ogy és ugyanazon helyen fordul elő.A szánmedencekben épült villamoscentralek,pedig,az ^uniiniumgyártáshál felhasznált áram árát mérsékelten számlázhatj ák és/ma már tuaUjd onk ép, ;n nem is probléma. /a 7. nlnan v ] 1 1 -^op^raiTK Esztendők óta küzdök a magyar alumíniumgyártás létesítéséért.Az idő igazat adott „nekem, mert a magyar aluminiurűgyártás ma már nem utópia, hanem gyakorlati lehetőség. Nagyjelentőségű iparág ez, amelynek létesítésére,megváló- .. sitására a honvédő Imi kormányt is kérem, annyival is inkább, mert a hazai szénbányászat külföldi példák után.a legrövidebb időn belül áttér a szénlepárolásokra ós olgázositásokra, amivel együtt jár az olcsó v i 11 -mos-áram termel és . Remélem ? hcgy ennek az uj magyar iparágnak megvalósítása nem fog fajdalmát okozni a minket körülvető államoknak, amelyeknek alumíniumgyártásuk nincsen!
