Hetikiadás, 1930. január-december
1930-09-16 / 37 [1516]
Az első állomás. *.MBKIO A bókerevizió nosszu ? göröngyös.távoli ködbevesző utján elérkeztünk végre az első fontosabb állomáshoz. A,Népszövetség most folyó ülésszakán a páneurópai szövetség ügyének tárgyalása során nem is egy,hanem egyszerre három szembeszökő jelenség mutatkozott, melynek a békerevizió szempontjából alapvető fontossága van. Az első az,hogy a páneurópai szövetségről,melynek előharcosául maga Briand francia külügyminiszter vállalkozott,most a francia lapok is megállapították ? hogy annak megvalósítása a béke revízióját vonja maga után. Ezekután ami s zempontunkbol, teljesen mind egy az,hogy Briand elkedvetlenedett-e vagy sem,elejtette-e eszméje megvalósítását vagy sem, a letagadhatatlan tény az,hogy a páneurópai szövetség észtjével kapcsolatosan hivatalos formában is szóbakerült a békerevizió ügye és a Népszövetség politikai főbizottság,továbbraufoglalkozni tartozik ezzel az eszmével és a vele összefüggő járulekokkal. Az is kiválóan fontos körülménynek lát szik,hogy 27 európai állam beküldött válaszában egytől egyig helyeselte az államszövetség megvalósítását ós ezzel annak előf eltótelónez a béke revízióhoz akaratlanul is hozzájárulását adta. A második ielen&ég Breoklaniholland külügyminiszter beszéde volt,aki maró gúnnyal foglalkozott a népszövetségi egyozsegnek^zzal a rondolkozósével,amely a tarthatatlanná vált szerződések revízióját irja elő, A holland külügyminiszter szellemes megjegyzése szerint,ugy látszik oz a rondelkozós nom azt jelenti ,hogy a békoszerzodósok idevágó pontjait koll rovizió alá vonni,hanem azt hogy ilyen esetben revízió aiá^kell t vonni a nemzőtök tormészotos politikai aspirációit ós a súlyossá vált tényloges gazda ságm holyzotot. Vagyis a ^Népszövetség a mai magyarázatok szerint ilyon osotbon nom a békeszerződés revízióját viszi ke re sz tül, hanem meg akarja változtatni a nópok tormészotos és tényleges politikai viszonyát és gazdasági holy zotót.cmi nyilvánvalóan képtelenség* Oly an dolog lenne oz , mintha nom a köntöst igazi tariák az emberhez, hanem az embert a köntöshöz. ,Végül a harmadik jelenség Henderson angol küiügyminisztornok hivatalos állásfoglalása a leszerelés ügyébon, Hendcrsonnak erre vonatkozó boszédo szintén a páneurópai ;• r:~--;^ vitájában hangzott el roppant hullámokat vert fel. A beszed fontossága abban áll,hogy ezzel a nyilatkozattal az angol kormány szembehelyezkedett a francia külpolitikának azzal az alapelvével,hogy, a biztonsága leszerelés olőioltótolo.Nyilvánvaló, hogy az oddig érvényesülő francia elv alapján sohasem lehetett volna kilátás a. loszorolésro ós, őzzel az európai népek ogyonlő helyzetének biztosítására, mort a^franciák ós a zsoldjukban álló kisantant államok erre az igazságtalanságra ópitott biztonságuk kétes voltára hivatkozva*állandóan milliós hadseregekkel őrködnének a lofogyvorzott középourópai állomok körül. Most maga az angol külügyminiszter lépett sorompóba a loszorolés mellett. Már pedig> ez >mint már annyiszor, épen a rovizió el ionos tábor részéről megállapítottak, szintén a fennálló ós^beismert igazságtalanságok előző jóvátétele a békerevizió megvalósítása révén érhető ol. A bókorevizic utján tohát nevezetes állomáshoz érkeztünk ol. Az ut maga, most még, a messze távlatokban vész el ós a,ráboruló köd eltakarja a kilátást, Azonban könnyen meglehet,hogy,ha a szól járása megfordul,a köd ol tűnik, egyszerre magunk wlott láthatjuk elérhető távolságban, vágyaink tárgyát es utunknak colját: a békoroviziót.
