Hetikiadás, 1930. január-december
1930-09-02 / 35 [1516]
Az ezer gonddal bajlódó városi ember baja megszaporodott eggyel augusztus,végén,amikor először csak suttogva,későbben pedig egyre hangosáéban járt házról-házra az a hir,hogy szeptember elsején megnépesednek az utcák ós, erőszakkal akarják egyese' kikényszeríteni azt a darab kenyeret,amit szép szóval nem tudtak megszerezni» A világháború után ránkszakadt nyomorúság sok könnyet ós vért hullajtó módon bizonyította be mindnyájunknak,hogy sorsunk jobbra való fordítását csak békés .eszközökkel érhetjük el és minden olyan megmozdulás,ami az utca nyugalmát ós a rendbe vetett hitet ingatja, megingatja egyúttal azt a helyzetet is,amit nagy keservesen megőriztünk tizenkét óv alatt. No felejtsük el,hogy minden erőnek meg van az ellenkező oldalról kiinduló hasonló hatása és ahol két erő ütközik össze,feljajdul a szenvedés,kicsordul t könny és vér. Az ilyen küzdelemben mindig van győző és vesztes,mind egyik kap sebe t^dö 3, testvértől kapott seb mindig jobbom sajog,mindig nehozebbon heged. Slóggé elvérzett ez az ország Trianonban,majdnem belepusztultunk a kegyetlen megcsonkításba ós a lábbadozó beteget sírba lökné a testvéri kéz ütése. JLZ erőszakra erőszak felel ós a kezdőnek mindig arra koll számitania ? hogy az életet is kockára voti,amikcr kiáll a küzdelemre.Csak a végső szükség nyomja az ember kezébe a fegyvert, a szoptember elsejei esetben podig erre nem hivatkoznak azok,akik fol akarják forgatni az utca rendiét azzal az okoskodással,hogy- ''az utca mindenkié tehát azt tesznek,amit akarnak,Igazuk van,az utca mindnyájunké,de épen ezórt nem szabad ezt a közös tulajdont kisajátítani az egyik" - még hozzá mom is a nagyobb - félnek,mert ezzel megsértenék a másikat,jogot rabolnának el ópon azok,akik jogot jövetelnek. Tudjuk.hogy nagy bajban van az'ország,mert a vesztett fráboru gazdasági következményeit csak,most érezzük igazán,hiszen alig akad torzzá ryomoritott hazánkban olyan ház,amelybe ne kopogtatott volne be a szükség ós nyomorúság,de ezen azzal' ram segíthetünk,ha egymást ütjük. Van törvény "ink alaoján választott országgyűlésünk,,van felelős kormányunk,mely együtt el ós küzkődik jelünk, érzi bajainkat,megér ti Óhajtásainkat és vagyainkat, mert közülünk való,vér a vérünkből. Ha az országgyűlés és a kormány "nem tud segíteni, az utcákra, tóduló tömeg is csak ronthatja mai - legkovásbbé som rózsás - helyzetünkön. A világ történelme ellentmondást nom türoon tanítja azt is,hogy a vérengzésre is foltüzolt tömeg csak pusztítani s rombolni tud,do alkotni" pillanatnyi sikereken kívül - a szalmaláng 1olohadásaután képtőlon.Ha az utca népe körül hatalomra,kevesebb ós koserübb a kenyér minden szájban. Vizipolóink ujabb győzelme. Harmadik esztendeje,nem akadt olyan csapat,amely le tudná győz ni a mi yizipolózóinkat,pedig a világ legjobbjai állandóan e.zón mesterkednek, hogy elhódítsák tőlünk a büszke bajnoki címet. Az elmúlt héten hat ország kiválogatott ', játékosai gyűltek össze Nürnbergben ós tiz mérkőzésben döntötték el az elsőség kórdósét. Megint csak a mieink lettek az elsők,mert sorra legyőzték mind az öt ellenfelüket,podig a németok,franciák,svédek,belgák ós angolok egy esztendeié készültek erre a találkozásra* A németek kivételével valamennyien gazdag, meg elégedett országok fiai.akik nyugodtan sportolhatnak,mert nem kell küszködniük a,napi betevőfalatért,mint a magyaroknak,megásom birták erővel és lelkesedéssel^ Akik látták a nürnbergi verseny ©ken, o^mangzóan azt állit jók, hogy szemre a magyarok látszottak a loggyengébbnoK,de bent a vízben,a'küzdelem hevében eltörpültök mellettük az ellenfélok,mert akkora akarással,annyi elszánással ós öntudattal pótolták testi képességük csekélyebb voltát,hogy valósággal megbénították a jéltáplált izomemberek kirobbanó erejét. Büszke örömmel ós a jobb jövő biztos hitében köszöntjük diadalmas vízipóló játékosainkat.
