Hetikiadás, 1930. január-december

1930-09-02 / 35 [1516]

A magyar agrárkérdés nemzetközi vonatkozásban,folyt./ A hitelviszonyok tudvalevőleg nemzetközi viszonylatból kifolyólag is meg •mindig elviselhetetlenül súlyosak. A termelés eszközeit és anyagait som tudjak a gazdák olyan árakon bősz orozni,amely ok mollott reálisan keresztül vihetne a termelési költségek, csökkenéséti A közterhek lo szállításának is nehézségűi va.nnak. . , ,A magyar kormány orőfoszitósoinok nagyságát mutatja,hogy mindezeknek a nehézségeknek dacára., mindon oszközzol és minden módon törekszik a

/

mezőgazdaság megsegítésére ós pedig főleg abban az irányban,hogy a mezőgazdaság termelési költségeit valamikópon arányba hozza a világszerte oso tendenciát mutató ertoko-sitüsi arakkal,, Iandazok az 1 ntézkodé Sok, amikot óbbon a vonatkozásban a. magyar keraány az utóbbi időben folyamatba tett>épen őzért nem jelentik a nemzetközi áralakulásba való brutális boloavatkozást. ,amint azt sokan feltüntetni szeretik.hanoin egyszerűen csak azt.amit ma a világ összos kormányai megtesznek ,hogy a mezőgazdaság rentabilitásának alátámasztására a termelési költségek lőhető los.aallitasára törekszik. Mindezekből két következtetést akarok levonni. Az egyik az, hogy a magyar gazdában valóban páratlan lolki és fizikai energiának koll hogy felhalmozódva legyen , hogy az agrár világválság hullámcsapásait ós a holyi krizis' ellenére is bar irtózatos küzkodóssol, munka készségében ós fejlődni akarásában hanyatlást nom mutatott. Ha valami, ugy ez kell, huyy a világ minden hitelezőjének a legbiztosabb garanciát adja, nogy a magyar föld még nom az utolsó hitelobioktum» Ha pedig ez igy van-, ebből adedik a második követkoztotós•,az hogy bármilyenek legyenek is a jelenlegi viszonyok^ nekünk magunknak nem szabad és nom lehet lemondanunk a

/

magyar mezőgazdaságJövőjóral. Mert ugy érezzük, hogy a beletörődésnek a politikája"nom hoz roltámadást, hanem a magyar agrárélet toljes elsorvadását eredményezné.. Ezzel" a defetizmussal szembe kell szállnunk ós szembe fogunk szállni, mert a magyar mezőgazdaság vezető missziójáról itt a Duna völgyében lemondani nem akarunk. Ez utóvégre nomcsak magyar érdek, hanem annak a .(özóp Európának érdeke is, amelynek a keletről jövő bolsovizáló törekvésekkel szemben egyik legerősebb garanciája a magyar parasztság lelki és fizikai épsége, i^agyarország évszázadokon át toljesitotte ezt a magasztos misszióját* amikor mindenkoron öntestóvel vódto meg a keresztény civilizációt mindazokkal a bomlasztó t rekvésekkol szemben^ amelyek keletről Kiindulva a müveit nyugatot akarták hatalmikba keritonio Ebbel folyik,- hogy álmagyar agrárprobléma nom egy elszigetelt magyar gazdasági probléma, hanem" ennél sokkal több-, ha szokat a kapu ólatokat tekintjük, amikkél & Duna, medenceiében élő földmives nép sorsa közép Eurcpa sorsához van fűzve. Erősen /

ól ^bennünk a remény, hogy a nyugat nép3i ennek'az állításunknak a komolyságáról épp ugy mog vannak győződve mint mi es valamennyiüket a közeljövőben, jobban mint eddig át fogja hatni az a meggyőzőlós. ho£y a : ^. maroknyi magyar nép nyugalma és fojlőclese közép Európa nyugalmát és fejlődését jelenti. Csökkent a gabonatermelés Olasz- és Franciaországban. Az olasz terméseredményeket nemcsak a gyümölcsfelekben,hanem a gabonanemüekben is hátrányosan befolyásolta a kedvezőtlen időjárás.Az olasz gabonacsata,amely az elmúlt évesben a fasoizmusnak legszebb sikereit hozta,az idéV az időjárás következtében vereséget szenvedett.A hivatalos becslések alapján a búzatermés legföljebb 60.703.900 quintál lesz,a mult évi 70.8i9.000 qumtállal szembön.Ez az eredmény annál kedv ezőtlénebb,mert a bevetett /

terület Jelentékenyen nagyobb, mint'a műit évben. Franciaországban hivatalos becsléseket még nem tettek közzé,azonban Fernand Dávid földmivelésügyi miniszter a minisztertanácson a r^ssz termésre való tekintettol,javaslatba hozta a gabonaárak stabilizálás át,ami a termelőkre nézvo

/

nagyon kivánatcs volna.A minisztertanács elhatározta,hogy egyelő" re a piaci páraknál magasabb árakon nagyobb iaovásárl ásókat fog eszközölni a mezőgaz dák termelő szövetkezeteitől ós ezek későbbi szállitását a fogyasztás kivánalmai szerint engedélyezi.