Hetikiadás, 1930. január-december
1930-06-24 / 25 [1516]
/:»Egy falusi postáskisasszony naplójából," 2. folytatás.: ? » • . 1910 július 28. Ma nagy dilemma előtt álltam.Egyik nap azt találtam mondani a hiveimnek, hogy hivatalos ora után ne zavarjanak folyton bélyegekért.hanem dobják be a • levelet,mefe a,pénzt a levélgyűjtő szekrénybe és este,ha kiszedem a leveleket, majd felfrankózom okét.Ma csakugyan találtam tizenöt'bélyegtelen levelet, do • mindössze osak 10 fillér volt a kasztliban. Nó,most légy okos Domokos! Ma,, a levelek átvizsgálásánál szemembe ötlött néhány cim. íme: "Rozsareményü Barkó Katinak Pöttend. Szemben lakik a sógorommal,közel az erdőhöz ott." - Vájjon mit akar ez mondani ezzel az "ott" szóval? Sehogy sem tudtam ettől a szótól szabadulni,folyton az agyamban motoszkált. Végre,hogy megnyugodjam,fogtam a levelet és 'folytatásként odaírtam: "ahol a létrát keresztben vittétek. T " Egy másik: "Ismertető szó: Bicske, vadrózsa oszrekant.ekszbrész." Ez egy express, posterestante levél akart lenni. Az "ekszbrészt" nem kell komolyan venni,ebbe a szóba különben szerelmes az'eg§sz falu,mert sohasem felejt&k el ráirni a levelekre, anélkül,hogy tudnák az értelmet/ Ma meg én is kaptam levelet a következő oimzéssel: "Kökényszemü,barnahajú 7.'.M„kisasszonynak. Bent szónál a magyar királyi postahivatalban."* Az én pusztai lovagom küldte. A tartalmát nem árulom el,pedig érdemes volna megörökíteni,mert lovagom megkapóan kedves szóvirágaival van tele.Igaz, hogy ezek csak egyszerű, kis falusi virágok,de oly bájosak,, együgyüen vánaak • csokorba kötve,hogy nekem önkéntelenül is kíosordultak tőlük a könnyeim.Magam sem tudom,mivel érdemeltem ki,hogy a falu legderekabb,legmódosabb legényének rajtam, a'kis szürke, rusnya verében akadjon meg a szeme Főnököm - ellentétben velem - éktelen haragra lobbant, amikor a levelet megmutattam neki. Azt mondta, igy jár az,aki nem röstel beállni közéjük es velük e&ütt fújni az is&ilángi rózsát, mog a ffnóba szol a nótát... Szegény most azt hiszi, korona esett le a,fejemről>hogy ez a hallatlan dolog történt velem. Valahogy'semmi, de semmi érzéke sincs'a humor iránt... 1910. szeptember ±5. ' '', Szent szabadság áldva légy! ... Te Deum laudamus! .. .Ma érkezett meg főnököm postás huga. Itt lesz négy hétig; Erre az időro en szabadságolva vagyok... Örömömben azt sem tudom,hogy mit'csinálok, már az összes élesztős ladakon' keresztül estem. Nó, de-sebaj!...Ma sérthetetlen Siegfried vagyok!...Hopp!... Ebben a uiinutában jutott az eszembe, miért kért tőlem élesztőt a Juli néne; • Azért,mert itt látta a kereskedőknek érkező jellegzetes élesztős ládákat... Hogy én erre nem gondoltam mindjárt!... „ Haza megyek! .. .Haza, a gyönyörű; vadviragos Mecsek aljara! .. .Eh, mit nekem, te zordon Kárpátoknak,vadregényes taja!.. .Haza megyek. ..haza. :.HiaDa, ott vagyok hon,ott az én világom!.,. .K orai aratás. Az 'ország több vidékén már régen előrelátható volt,hogy a gabona az idén korábban t.0£ beérni,mint más években. Mégis meglepetést keltett, midőn a somogymegyei Repcéről az a hir érkozott,hogy a környéken az őszi buza aratását június 16.-án megkezdték, Ilyon korai aratásra a legöregebb emberek som tudnak őzen a vidéken visszaemlékezni. A szegedi gazdasági fölügyelő podig június 19.-én azt jelentette r. földmivolésügyi iminiszteriumnak.hogy Szeged környékén már csaknem learatták az őszi árpát,javában vágják a rozsot és Pétor Pál napja előtt kozdik meg a buza aratását. A terméseredmény általában közepesnek Ígérkezik. A létfontartási költségek alakulása. 0 Most jolont meg a május havi kimutatás a létfentartási költségekről.Eszerint a jelzőszám májusban a lakbérről együtt számitva 109.6-ról 107.l-re csökkent. A létfontartási költségen tehát 7.1 $«kal állnak magasabban,mint a békében.Ha azonban a "Lakbért figyelmen kivül hagyjuk,aránylag magasabb drágulás jön ki,hiszen a lakbérek a legtöbb helyen még non érték el a békebeli nivót,tohát kedvezően befolyásolják a létf ent r rtási költségek összegét, Lakbér nélkül számitva a jelzőszám .mágus vég In 113.6 veit, az előző havi 116.9es Jelzőszámmal szem bon« ^
