Hetikiadás, 1930. január-december
1930-06-10 / 23 [1516]
Irta: K.Somoáy István. „ . Lillafüredet a politika'ugy kiforgatta igazi mivoltából 3 az ellenzéki támadások olyan torzitó tükörben mutoga tták ,hogy ha Lillafüredről hallotta közönség,akkor már osak céltalan túlköltekezésre ,még oéltal'ia'/'blb fúrásra ,felesleges luxuskiadásokra és az állami omhipetenciónak az adózók bőrére való tobzódásán gondolt Xa bárókban, vicclapokban hosszú ideig gúny tárgya volt Tállafürcd.Hct et-havat összehordtak ellene olyanok,akiknek sejtelmük se volt arról,hogy mi: készül itt. Ez volt a politika. Most nézzük meg,mi a valóság.Mielőtt Lillafüredét megnyitották a közönség számára, Mayer János f öldmivelésügyi. miniázter meghívott bennünket,nézzük meg és személyes tapasztalataink alapján mondjunk róla tárgyilagos birálatot. Elmentünk és ahogy kibontakozott előttünk a Szinva és a Garadna völgyének és koronájának .Lillafürednek lelket üdi tő , istenadta pompája,- politika , elfogultság, ' gyűlölködés,szóval mindanr garnirung nélldil ,araellye»l korábban por lameutbem ,párt* klubbokban,pcsti redakciókban körülvették,- elemi erővel robbant ki valamennyiünkből az őszinte elragadtatás. Valamennyiünkből, tehát azokból az újságíró kollégáimból is.ahik e&dig csak rosszat irtok Lillafüredről. És volt közöttük, aki lapjában is beismerte,hogy eddig nom helyesen itélto mog a dolgot - és veit olyan,aki tartózkodással irt, - mert még mindig igy kívánta a politika de ogy se akadt,aki fon tartót tn volna a korábbi megállapításokat és támadta volna Lilla fürdőt. Most már megváltozott a hangulat s rövidesen nemcsak a sajtó,„hanem az üdülők és kirándulók révén is átmegy a köztudatba ,hogy a Tátra ós a Kárpátok elvesztésével csonka hazánk legszebb és le.gromantikusabb üdülőhelye,a termószoti szépségeknek, is pompázó ékossége Lillafüred és környéke ,a Mátrának és a Bükknek égbenyúló, erdőkoszoruzta bércoi,a védett völgykatlanokkal,a piszt rangos tavakkal^"; zugó vizesésokkel, ősomborh-sználta sziklabarlangja'i va'l,érdeke s oseppkőbarlang jaival és a 42 ezer holdas erdőség ózores,üdc le vegőj ével .ismer ték ezt a gyönyörű vidékot Nagymagyar ország idején is , de kevesen. Emlék szo m, amikor 1917-ben utoljára nyaraltam a magyar Tátrában,sokat emlegették Lillafüred szépségét a Tátrával való összehasonlításban s most,ahogy közöl másfél évtized kiss é .elmosódott ^emlékeit összehasonlítgatom,szépségben nem sokkai marad el a Tátra mögött, csak kevesebb a kopár bérpe és a fenyője. Az ezer méter magasságot megközelítő Gálya-bérc,a Borosnyák,a Bálvány és a valamivel alacsonyabb örvénykő sziklabérce a Tácráx-a" emlékez te t, amelyet innen látni is lehet és fokozza soha el. nem múló nosztalgiánkat elvesztett természeti kincseink iránt. De a Szinva és a Garadna völ^e nemcsak a „természet pazar pompáját r epre zent álja,hanem történelmi multunk érdekes emlékeiről is regél.Nagy Lajos és Mátyás király szivo'son tartózkodtak és vadásztak itt 3 innon kapta nevét a Királybérc és a Hollóstető. A diósgy§ r i várnak már oáak romjai hirdetik.hogy egykor itt királyok várkastélya állott. 1281-ben a hét éves háború után itt irták alá a békét, 1387-ben országgyűlés színhelye volt s Zsigmond király itt kötött szövetséget a bajorokkalA szent léleki és a diósgyőri páloskai is torok is csak romjaikban hirdetik az egyetlen magyar alapítású szerzetosrend nagy kulturális érdeme it ./Özek a rsmok még valamire emlékez tétnek. A II.József által kiűzött magyar rendet egy szép akció során és qsekélysegemnek a kat„nagygyűlésen elhangzott indi tványa alapján tiz évvel ezelőtt visszatelepítették az országba ,de most is csak néhány pálos ittlétéről tudok. Ezeket a romokat is újra kellene épiteni és benépesíteni. Lillafüredet ki kellett épiteni,mert vadregényes szépsége egyenesen predesztinálta arra,hogy a csonkaország magaslati üdülő helye legyen. A történelmi mult emlékeként épült tornyos Palota-szálló Mátyás király kastélyát eleveníti meg.Elismorés és nem gáncs illeti az.kat,akik az uj Lillafüredet megteremt ették,- Mayer minis ztert ,Pfeiffor Gyula miniszteri tanácsost és munkatar sait,mert olyan üdülőhelyet létesített ok,amely nemcsak a hazai,hanem a külföldi ige-_ nyéket is mindenben kielégít i, sok külföldre szánt pénzt tart idehaza es külföldieket vonz./Hadcmlót még a Balatonnál is meg kell csinálni ./De szociális szempontból is Jelentős munka volt .hiszen csak munkabérben két és félmillió pengőt jelentett ipar;sainknak és. földmunkásainknak, Á napi 7, főszezonban 9 pengős penziótól kezdve a legmagasabb igényekig mindenki Megtalálja itt a magának való helyet. De tovább kell menni.A közlekedést tovább javítani, az államnak .megyéknek, város oknak 5 nagyob 0 közű. leteknek üdülőházakat létesíteni,hogy a napi -5-6 pengős fizetőképességű tis ztvis ólok, iparosok,koreskeaők,gazdák,szóval minden rendű-rangú magyarjk,akiknek a magaslati hely kell munkaképességük vissza szerzés ér ©^megtalálják Lillafüredben a maguk kedves üdülőhelyét. _ _ _
