Hetikiadás, 1930. január-december
1930-06-03 / 22 [1516]
A rádió hatása az állati és növényi életre. » A Qült évi szeszélyes időjárás, különösen igy tavasszal igen sek szóbestédre adott okot a gazdálkodó társadalomban. Sokan szent meggyőződéssel állították, hogy" a jég, fagy, havas eső és a máskor rendszerint ártatlanabb zivatarok a rádió hatása alatt szilaj odtak és szaporodtak meg. A tudósok figyelme is rátereiődött a rédió külső hatásaira, megkezdték a kisér le tekét ,de az idő rövidsége miatt még nincsenek megfelelő és megbízható adataik- Az amerikai újságokban azt olvassuk, hogy a 100 kilowattos rádió adóállomások közvetlen környékéről elszöknek a rovarok é:a kigyó békafélék. Ezzel szemben a madarak mintha odahúzódnának. Az egyik farmer pedig, aki szenvedélyes rádióhallgató - állitólag - azt tapasztalta, hogy S buza néhány nappal előbb kel ki, ha rádiódrót van a közelében. Azt is állit,) a,hogy egy tábla földben bővebb a termés a drót közelében,mint tőle távolabb. Nom tudjuk ellenőrizni OBoknek az adatoknak a hitelességét, csak a villamosságnak az állati életre való közvetlen hatását láthatjuk a kisórletozésok közbon, Ez is inkább tudományos következtetés,mint tapasztalat,tehát a valójában még nem lett természeti tör vény, hanem csak tapogatózás. A tudomány már régen felbontja a testeket olyan apró részecskékre, melyeket csak a fénnyel és villamossággal tud mint egységgel összehasonlítani. Ezek >a parányi részecskék alkotják az élő és élettelen testekot és ezért nem esnek,hullanak szét,mert a bennük levő villamosság és vonzó erő /mágnesség/ összetartja őket. Ha ez az erő csökken,szilárdságuk is kisebb lesz és megfordítva. E részecskék között tehát állandó feszültség van, melyet - részben - mi is tudunk szabályozni. Ilyenek például az úgynevezett villamos elemek /á csengők teiepoi és a rádiók akkumulátorai is/, melyekben a fémekés savak f e'szülcségónek különbségét és a kettő kiegyenlítésére irányuló erőt használjuk, fel munkára /csengetésre, rádió/. Az orvosi' tudomány szerint az emberi tostnek több, mint fele só és fém oldat /konyhasó .magnézium, kálium, mész, stb./s a gyomorbői felvett és feldolgozott táp lálék a vérkeringéssel épen ugy jut. el a legparányibb testrészbe is,épen ugy működik az élő állat nagy növény belseje,mint például a rádió akkumulátora melyet villanóssággal töltünk meg.A test' villamossága a táplálékkal jut a szervezetbe*. A testi és szellemi munka /mozgás/ az állandó feszültság csökkenését • okozza,amit fáradtságnak érzünk és nevezünk. Táplálkozással és nyugalommal /alvás/ szerezzük vissza az "erőnket", vagy is a ' legkisebb testrészek egymásközötti kellő feszült ség " b . A villamosságot az orvosok állandóan használják gyógyitásra !röntgen,kvarc,stb./ és csodálatos eredményeket érnek el. Lehet,sőt valőszinü,hogy a rádió elektromossága is fokozza,faagy csökkenti az élőtestek feszültségét,de arról ezideig még semmi adatunk sincs, hogy ez a rádióhatás ártalmas az élőkre, sőt,ha igazak az amerikaik megfigyelései, egyenesen hasznosak, .ami pedig a rádiónak -z időjáráshoz való viszonyát illeti, nyugodjunk bele abba, hogy a mi rádió állomásaink ereje olyan elenyészően csekély a körülbelül IS kilométer magasnak vehető levegőréteg állandó villamos feszültségéhez viszonyítva, hogy rádió nélkül is épen ugy villámlik és dörög, mintha a világ valamennyi adó állomása egyszerre működnék. Hogy ará nyaiOk^Jtoiraés^ nagyságáh oz? • Érdekes adatokat telitek közzé leguTfób~b a terméseredményekről. Kitűnik az adat okból,hogy a termésátlagok rendszerint annál magasabbak,-minél nagyobb a gazd°.áág,amelyben a termelés történik. Pl. a buza termésátlaga- a 20 holdnál kisebb gazdaságokban a mult évben 7,4 q, volt kat.hoIdánkéit; 20-100 holdig a termésátlag' 7 .5 q-át mutat, 100-tól 1000 holdig 8,3 q. az átlag,az 1000 holdnál nagyobb gazdaságokban pedig 9.5 q-ig emelkedik az átlag. Ebből kitűnik, hogy nemcsak a kisbirtok és középbirtok közt van különbség a nagyobb birtokkategória javára a termésátlagban,hanem a közép-és nagybirtok között is tovább folytatódik az emelkedés* Minél nagyobb tehát a birtoktest,annál kedvezőbb a terméseredmény ^Körülbelül hasonló aránya termésátlag növekedése a rozsnál, árpánál, zabnál és a s mos tenger in él is. a