Hetikiadás, 1930. január-december
1930-01-14 / 2 [1516]
A gépjármű-törvény. Irta: Gáspárdy Elemér orsz.gyül.képviselő. Ha hazánk közlekedésére egy pillantást ve tünk,bár a vasút marad a közlekedés törzse és gerince,számolnunk kell a gépjárómüforgslommal s ezért szüksége merült fel annak,hogy a gépjérómüforgalom létesítésének és engedélyezésének kérdése megfelelően rendeztessék és szabélyoztassék • és pedig azérj&iogy az ország közlekedése összességének érdekét legyen hivatva megvédeni. A közhasznú gépjármüvekről szóló,most életbelépő törvénycikk ezt a célt szolgálja. Az uj törvény meghatározza a gép jár mü válla latoknak forga Imát, ameny nyiben megmondja,hogy ezalatt olyan üzemet kell érteni,amely nem sinen járó gépekkel végzi a szállítást. Ebbe a kategóriába sorozandókaz olyan pályák is,amelyeken nem Motorikus erővel haladnak ugyan a kocsik,hanem vezetékhez vannak kőzve. Nálunk ez idő szerint még ilyen pálya nincs külföldön azonban, nevezetesen Amerikában.Hollandiában már számos ilyen vezetékes közúti pálya van,emelyon a kocsik, sinek nélkül haladnak .Meghatáro zza a törvénycikk a gépjármüvállalatoknak különböző kategóriáit is. Elmondja,hogy vannak társaskocsi válla latok, amelyek esetenként való, vagy pedig rendszeres járatokat tartanak,vannak áruszállítási,vegyesszállitási vállalatok,amelyek személyek és áruk szállításával foglalkoznak,végül betegszállító vállalatok,a betegek mellett kisérők szállítására és vannak hullafuvarozó gépjármüvállaiatok. A laérkocsi-vállala tokát áltáléban az 1922: XII t.c. alapján engedélyezik. Á jelen törvény csak bizonyos kötelezettségeket ró a bár kocsi válla Li tolcra^amennyiben kötelezi őket szavatossági biztosítás kötésére, ezen kivül pedig az 1907: III.t.c, az ipar-pártolási törvény rendelkezését kiterjeszti rá jak,amennyi ben kötelezi őket magyar gyári származású ipari termékek beszerzésére,ellenkező esetben az engedélyes a jogosulatlan külföldi beszerzés értékének 30 ^i-át kitevő ös. zeget az államkincstár javára megfizetni köteles. Az engedélyezés nagy kérdését szabályozza e törvényeikk és az 1922 : ill.t.c.étől eltárőleg az engedélyezési eljárást megkönnyiti , amennyiben kimondja,hogy az engedélyezés többé nem a kereskedelemügyi miniszter hatáskörébe tartozik, ha nem a törvényhatóságokban és megyei városokban a polgármester, a nagy és kis községekben a főszolgabíró adja meg az engedélyt. Ugyancsak intézkedik a menetirány, valamint a díjszabások tekintetében is. Rendezi a felügyelet kérdését, acami szintén igen fontos a gépjármüvállalatok kocsijain utazó közönség biztonsága érdfekében,valamint a szállitó közönség érdekében is. A felügyeleti kérdést a m.kir. vasúti és hajózási felügyelőség hatáskörébe utalja. Az uj törvény azt is kimondj a,hogy ezek a vállalatok a postát szállítani kötelesek. Amennyiben ennek eleget nem tennének, vitás esetekbon a kereskedelemügyi miniszter határozza meg azt,Ö dijat,amelyért a postát számtani kötelszve vannak. E törvénycikk intenciója az ,hogy a gépjármüvállalatok megalakulását és elterjedését lehetővé tegye, tehát nem az,hogy a vasutakat feltétlenül megvédelmezze ezek ellen,amit legjobban bizonyit az,hogy a törvény ezen vállalatok részére bizonyos könnyítéseket biztosit ^amennyi ben illetékes adómentességben is részesiti őket e Ivlinden gép jármüvállala t tartozik szavatossági biztosítást kötni. Amennyi ben ezt nom tenné meg, e célra tartalékalapot tartozik gyűjteni ,'kivételes esetekben azonban a kormány nagyobb vállalatokat, vagy közületek,városok és az állam vállalatait e kötelezettség alól fel is menthet. Intézkedik a gépjármütörvény a hazai beszerzésekről is a legszigorúbban meghagyja és elrendeli,hogy tartoznak ezek a vállalatok hazai származású anyagokat és gyártmányokat használni,amennyiben pedig e kötelezettségüknek eleget nem tennének, minden beszerzett anyag és gyártmány után illetéket fizetnek. Szolgáljon, ez az uj törvény is szegény hazánk leron£7olt gazdasági életének felvirágoztatására I
