Hetikiadás, 1930. január-december
1930-04-08 / 14 [1516]
r Emlékezés. • Az a hosszadalmas ; procedúra, amivel a világ népeinek kormnyai a genfi,hágai,londoni és párisi tárgyalásaik formájában,a közfigyelmet Csaknem állandóan maguk felé terelik,nagyjában alig különbözik a regi világ sedriáitól, megyei törvényszékektől,melyek kicsinyes fondorlataiban és átlátszó célzatú lokális cselszövényeinek hálózatában olyan szépen benne ragadt annakidején Bab Ráby,amint azt a lángeszű Jókai Mór mesteri tollával^és aranyos fantáziájával megörökítette számunkra. Nem volt az a lehetetlenség.az a Képtelen vád, amit ellene ne szegeztek volna és a legkomolyabb formában tárgyalás alá ne vette]: volna,csakhogy j9ga.la.p0t találjanak elítélésére, - .viszont nem volt olyan szembeszökő igazság és nyilvánvalóan nemes érzésektől sugalt törekvés, amit^hanyag kézlegyintéssel isi ne hárítottak volna^az utbtl,csakhogy betetőzhessék Rab Ráby sorsát ós megpecsételhessék ítéletét. , Rab Ráby sorsa ugy tünt fel mindig, mint valami rossz álom, aminek a valósággal sommi összefüggése sem lehet, amit csak a költőfejedolem szinos fantáziája votithotctt elénk egy régi korszak bűneinek túlságba vitt megrajzolásával. Azt,hittük,ma már ilyesmi meg som történhetne.Azt hittük,hogy ma már az,emberiség általános haladá-a, a műveltség elterjedése, az eszmék csiszolódása,, a népek kulturális fokának emelkedése lehetetlenné tenné ilyen procedúrák végrehajtását i már csak a nagy nyilvánosság ellenőrzése ós a felvilágosult közvélemény bírálata miatt som. Mégis azt látjuk,hogy az az eljárás,ami a lefegyverzés torén immár több,mint tiz éve a legkomolyabb formában,a világ legtekintélyesebb államfórfiainak közreműködésével folyik,csaknem mindenben magán viseli annak a borzalmas procedúrának jöleit,amit valaha Rab Ráby^elszenvedett. Csakhogy manapság Csonkamagyarország ^sorsa forog szóban^ Akkcir a varmegye a regi rendiség védelmében szegült ellen a kalapos király elhibázott intézkedéseinek cs^inden eszközt üdvösnok talált arra,hogy a jogi formulák útvesztőiben vesztébe döntse a reformtöroktoésojíbon buzgólkodó udvari embert. Ma pedig egy mondvacsinált lehetetlen békekötés tákolmányának árnyékában újulnak fel a. régi rémségek, hegy a világ hatalmasai megóvhassák az igazság szellőjétől a vilagháhoru utáni allamrondnek nevezett iv-gy igazságtalanságot. Ma is épen ugy,mint abban a régi perben,jöhetnek a legképtelenebb tényállásokkal,felsorolhatják a,legszemenszedettebb ' valótlanságokat, - ezek mind a legkomolyabb méltánylásra, ..a legalaposabb megfontolásra találnak,amikből messzemenő,következtetéseket ás alapvető igazságokat szűrnek le a jelenlegi helyzet javára, - viszont előhozhatjuk a legsúlyosabb sérelmeket, felsorolhatjuk előttük a legszembeszőkőbb igazságtalanságokat, - a népek sorsának irányítói,a trianoni bölcsek, egyszerű vállvonogatással felelnek, - sem fontosnak,sem érdekesnek,sőt tárgyalásra alkalmasnak sem találják mindezeket. El kellene vesztenünk az emberiség haladásában, a népek testvériségébe, a műveltség mindont átformáló erejébo^vetett hitünket,ha csak egyetlen pillanatra is komolyan vehetnők ós őszinte lélekkel fogadnók a mai hatalmasok politikai mesterkedéseit. Annyi fentartás. , az ellentétekből folyó annyi engedmény ,annyi félrendszabály annyi mondvacsinált elmélet viaskodik egymással szűntél önül ,hogy a politikai alkotások lényege mindig ^ elvész ezekbem a Küzdelmekben ós legtöbbször a lényeget tartalmazó "forma a viták hevében , kiszakad, a lényeg elfolyik és ^az alkotó kezekben nem marad más .eredményképen mint az üros forma,melyből a lényeg már hiányzik. A most folyó tanácskozások som lehetnek más ok,mint az eddigiek Voltak,moly ok célja az,hogy mint régen^a fogoly ki ne szabadulhasson ós ssak a forma megalkotása sikerüljön,mert a lényeg maga amúgy som fontos a tárgyaló főlek szemében. / , A leszerelés ügy-ben régesrégen megállapították,hegy a népek bizt0nsága / érdokében t szüksógos,az általános lofogyvorzes t azónban a lefegyverzett Magyarország körül még ma is / állig folfegyverkezve milliós hadseregek állnak ós a r nagyhatalmak Lendonban mégis komolyan vitatkoznak azcn ? hogy az államok biztonsága a jövőbon is a nagy hadsoreg szuronyaira támaszkodik íogszivosebben , Ha már^most valaki,rámutatna arra,hogy ezt a kérdést már régen eldöntötte a Népszövetség megalakulásakor elfogadott alapegyosség,melynek 8» szakasza kimondja,hogy az ^ általános, lefegyverzés a biztonságnak előfeltétele ós igy megelőzi a biztonságnak kérdését,ebben az ügyben tohat ujabb tárgyalásoknak nincs ós nem is lőhet nolyo/akkor csak wulvonogaté.s a válasz ós a tárgyalások tovább folynak a forma körül,mert a lényeg már sehol feincs. /^lyt.köv./ . . S -
