Hetikiadás, 1930. január-december
1930-01-07 / 1 [1516]
Irta: Dobsa László dr. az Iposz igazgatója. j Az iparjog és az iparosság ügyeinek régi,alapos ismerője két ci keretében ismerteti az iparosság helyzetét és teendőjét a közigazgatá T uj rendjében./ Az Országos Törvénytárban 1929.június 29-ón kihirdetett a a közigazgatás rendezéséről szóló 1929.évi XXX. t.o. a közigazgatásinak eddigi rendjét nem egy vonatkozásban és igen mélyrehatóan megváltoztatja. Az önkormányzati testületek újjászervezéséről,a tőrvényhatóság és a községi igazgatásról azóló első része ennek a törvénycikknek is érdekli az iparosságot,sőt a törvényhatósági és köz3égi választások révén ebbe az igazgatásba az iparosság közvetlenül is befolyást gyakorol; ez a rész azonban,amellyé" e oikk keretében foglalkozni kivánok, a jogorvoslatokról, a hatósági fokozatok és eljárási szabályokról szóló második része a törvénynek. Az ebbe a részbe fog lalt rendezéseket minden iparosnak ismernie kell,mert az iparos igen sokszor kerül abba a helyzetbe,hogy az alsóbbfoku hatóságok intézkedései ellen a felsőbb hatóságnál keressen orvoslást. Az 1884.évi XVII. t.c, a mostanit megelőző ipartörvény 166.S-Í iparügyekben három fokozatosan egymás fölé rendelt iparhatóságot állapitott meg s ezek a fórumok a jelenlegi állapot szerint a következők: elsőfokban községekben a főszolgabiró, rendezett tanácsú városokban a tanács, törvényhatósági joggal felruházott városokban az elsőfokú közigazgatási hatóság, a székesfővárosban a kerületi elöljáróság; lüásodfokban a föszolgabirák és a rendezett tanácsú városok határozataival szemben az alispán, törvényhatósági joggal felruházott városokban a városi tanács,a székesfővárosban a tanács; harmadfokban a kereskedelemügyi miniszter. A régi törvény 181. §-ában kifejezetten kimondotta,hogy az első- és másodfokú határozatok ellen,még a kihégási ügyekben is,a határozat kihirdetése után 15 nap alatt az elsőfokú iparhatóságnál szóval bejelenthető, vagy irásbe.n benyújtható felebbezésnek van helye,amely felebbezés,ha a végrehajtást kőztekintetekből nem szükséges azonnal foganatosítani .halasztó hatállyal bir. Az ip'-irkihágási ügyekre nézve az 1901.évi XX. t.c, illetve a 65.000/1909.sz.belügyminiszteri körrendelet az iparkihágási ügyekben fokozatosan Ítélkező hatóságokat megváltoztatta; a hármas hatósági fokozat azonban itt is megmaradt és ma az a helyzet, hogy minden néven nevezendő ipari vonatkozású ügyben joga van a vélt,vagy tényleg sérelmet szenvedett félnek az illetékes másodfokú s ennek a végh£ t tározata7v. G .gy Ítélete ellen a harmadfokú iparhf-,táseg- hoz,a kereskedelemügyi miniszterhez felebbezni . Ezt a rendet az 1922.évi XII. t.c.-be foglalt ipartörvénynovella sem bolygatta meg,mert az iparosságnak tényleg életbevágóan fontos érdekei fűződnek ahhoz, hogy az alsóbbfoku hatóságok intézkedéseivel szemben felebbvitellel, jogorvoslattal élhessen. A gyakorlati életből merített számtalan példával igazolhatnék, hányszor értette félre,vagy értelmezte rosszul az elsőfokú iparhatóság magát az alaptörvényt; hány esetben nem birt tudomással azokról az elvi jelentőségű döntésekről,amelyek az alaptörvény egyes rendelkezéseit magyarázták; hányszor okozott a johiszemüon,de felületesen hozott vóghatározat,vagy rendörbirósági itólot az iparosnak súlyos erkölcsi, Sőt anyagi kárt is. Az elvi határozatoknak egész tömege nemcsak azt bizonyítja,hogy az alaptörvényben foglalt rendelkezések akár helyes értelmezés,akár 6 gyakorlati élet változásai következtében magyarázatra szorulnak/tűm bizonyítja azt is,hogy az alsóbbfoku iparhatóságok döntésével szemben okvetlenül szükséges a korrektivum lehetősége. /ha Amikor a közigazgatás: rendezéséről szóló 1929. évi XXX.t.c. még csak tervezetben volt meg s később,amikor ennek törvényhozási elökészitése és tárgyalása folyt,az Ipartestületek Országos Szövetsége felhívta a figyelmet arra a veszélyre,amely az ipar és az iparosság jogos érdekeit szinte állandóan fenyegetni fogja,ha a törvényben tényleg keresztül vitetik az a törekvés,hogy az alsófoku iparhatóságok döntései ellen osak egyfokú felebbvitel engedtesse^ meg; azok,akik az alsóbbfoku közigazgatás megnyilvánulásában járatosak, előre féltek azoktól a lehetőségektől^ amelyek ily módon az iparos erkölcsi és anyagi hátrányára előállhatnak. /? 0 lyt,kÖv,/
