Hetikiadás, 1929. január-december
1929-03-19 / 11 [1515]
A hme d aga mint he kim. Ibrahim tág, a soklyósi vár ura "megbetegedett. Irtózatos fájdalmak lepték meg a lábát.Züifikár hekim,a háziorvosa,aki "boldogabb időkben becsületes patkolókovács volt,mindenféle szert megpróbált,hogy a beteget gyógyitsa,de minden kisérlete meddő maradt„Semmi sem használt,a bég fájdalmai naprólnapra növekedtek. A hatalmas ur szivét irtó harag töltötte ei.Sgy nap maga elé hivatta az ügyetlen hekimet,. Fájdalomtói eltorzult arccal rivalt rá: -Te kutya!Te,akinek más dolga nincs,mint az egészségem felett őrködni, oly ostoba vagy,mint az a fekete föld.melyet piszkos lábaid taposnak!...Tehetetlenségedet megemlegeted! . „Érezd te is,mily kellemes érzés a lábfájási... A szerencsétlen hekim olyan huszonötöt kapott a talpára,hogy még napok multával is érezte méltatlan lábaiban a fájdalmat. De hát ez mit sem használt.Ibrahim bég betegsége ettől el nőm múlott és kínjait még a Pecseviből elhivatott hekim-basi sem tudta csillapítani* Kidobo Itatta az Ormányság összes f alv.viban ,hogy azt,aki meggyógyítja, gazdagon megjutalmazza . Ahmed aga.a nagyfalusi őrség vezetője nem ügyelt a co00Itatás alatt halálos ellenségének Balog Estvannak gúnyos arcára.Szegény,ha tudta volna,mi vár rá:- a közeli napokban,nem ült volna oly nyugodtan csibukjai mellett. Balog Estván másnap hajnalban nekiindult s meg sem állt a soklyósi várig. Ibrahim bég elé járulva,illendőképen köszöntötte. -Eékesség ^led.dicsőséges uram! -Mit akars#í -A betegséged miatt jöttem, -A bég bizalmatlanul mérte végig látogatóját. -Tanácsolom,hogy csak ugy próbálj szerencset,ha biztos vagy dolgodban. A sok ügyetlen hekim eddig már annyi mindenfélét próbált ki rajtam,hogy türelmem fogytán van. ; „ -Dehogy akarlak én meggyógyitani,nem vagyok én felcser.Csak jó tanácsot akarok adni,.„Még jutalmat sem kívánok tőled. -Hadd halljam azt a tanácsot! Balog Estván titkolódzoan körülnézett a teremben,kellőleg lehalkította hangját. -Én a nagyfalusi őrség mellett lakom s tegnap este arra lettem figyelmessé,hogy Ahmed aga és az egyik arnóta,ugy hiszem Alinek hívják a jámbort,javában vitatkoztak, Ahmed aga azt mondta,hogy ő ugyan tudna nagyszerű gyógyító irt a te betegségedre,de nem árulhatja el senkinek,Ali meg váltig tüzelte,hogy ne hzalassza el a jó alkalmat,meg a gazdag jutalmat és gyógyítson meg téged, nagyságos uram,.. -Derék ember az az Ali,.,- dönmögött Ibrahim bég,- Mondd csak tovább! -Ahmed aga hallani sem akart róla, Azt mondta,szent esküvést tett,hogy a titkot e világon senkinek el nem árulja... A bég rosszalóan csóválta a fejét. -Bizd csak rám! Akármilyen esküt tett is,vannak nekem eszközeim arra, hogy esküjét meg ne tarthassa,-. A két janicsár,aki Ahmed agáért ment,a szerencsétlent nem nagyon gyengéden lódította a bég elé. -Hallom,hogy te tudod az én bajom ellenszerét, - szólt a soklyósi vár 4 ura.- Ha meggyógyitasz,gazdag jutalom vár rád,de ha fájdalmaim nem enyhülnek, a dzsehenna kínjait fogod érezni... Az aga ijedtében halálsápadt lett.-En nem ismerek semmiféle olyan szert! *. .dadogta megrémültén. -Te sátán fajzatja! dörgött a bég,- Talán azt is eltitkolnád,hogy esküvel fogadtad a szer titkának megőrzését?.Ha máskor ilyen esküt teszel, vigyázz, hogy szomszédod meg ne haj-lja* -Eszküszöm neked.fényességes bég,- védekezett a szerencsétlen csauz hogy nem tudok semmiféle titkos szerrőlí -Figyelj ide,«hmed aga,az utolsó szót mondom ki...Te megesküdtél,hogy titkodat megőrződ.Esküt esküért!Eslcdszöm Allahra és a próféta szakállá±s,hogy addig veretek a talpadra,mig gyógyító szered titkát el nem árulod!...Majd kiderül,hogy mi tartósabb,a talpad,vagy a nyakasságödi... /Folyt.köv./
