Hetikiadás, 1929. január-december

1929-03-12 / 10 [1515]

Churchill az angol hábcrus miniszter nost megjelent emlékirataiban megállapít ja,hegy a trianoni szerződés siralmas rendelkezéseinek legfőbb cka az volt,hegy-Magyarország éppen akker volt a leggyengébb,amikor sersa felett döntöttek. Megállapítja azt is ,hogy a békeszerződést irányító hatalmak képviselői belefáradtak a Németország jövőjét szabályozó versaillesi békeszerződés'tárgyalásaiba és azután nár nem sokat törődtek a többi békeszerződéssel,hanem egyszerűen teljesítették apró szövetségeseik mohó és kapzsi kívánságait,Igy jött létre a szörnyű triancni béke,melyben Magyarország sorsát megpecsételték. Ródzs%jíílán,á legutóbbi időkig aktív cseh miniszter,legutóbb »e- ' vallotta,hogy az ügyefogyott Károlyi kormány nem üritteti ki az első szóra a Felvidéket a csehek mindössze is csak 115C katonával és csendőrrel rendelkezvén,nem tudták vclna megszállni Felscn^fyarországo"!.Ha pedig az antant ellenőrzése mellett'népszavazást tartanak,valószínűleg a Felvidéken is ugy jártak volna,mint Sopronban és környékén. , Ha mással nem,akkor ezzel a perdöntő fontosságú két vallomással,m»ly aktiv miniszterek szájából hangzott el,a trianoni békeszerződés máris elvesztette morális alap ját,Eddig is tudta minden nagyar,hogy szörnyű igazságtalanság történt velünk,de ilyen nyíltan,ilyen határozottan még ner. vallotta be egyetlen antant,vagy kisantant állanférfi sem,mint ahegy ezt most ketten is megtették. A Népszövetség,melynek feladatai közé tartozik,a népszövetségi alapokmány szerint,a iékeszerződések által okozott igazságtalanságok jóvátétele,figyelmét még nem terjesztette ki arra a nyilvánvaló igazságtalanságra, amit a trianoni békemű képvisel,hanem nost-a kisebbségi kérdés körül keletkezett zavarok elsimításával bajoskodik. Hagy dolog,hegy ez a kérdés egyáltalában napirendre kerülhetett és a Népszövetség vezetőit csak'az rántja,hegy az ügyet nen tudták ezen az ülésszakén nyomban elintézni.Stresemann birodalmi külügyminiszter ugyanis Ígéretéhez képest felvetette nzt a kérdést,A kisantant államok köréten a kérdés felvetése nyomán feltűnő kavarodás támadt,mert tár Németország a kérdés felvetésével a felsősziléziai német lakosság elnyomására célzott , mégis a kisantant érezte nagát legjobban találva.Érdekes,hogy amikor a békeszerződést aláirtak,amikor a nekik juttatott területeket és az'elnyert területek lakossága iránt rájukrett kötelezettségeket elfogadták,akkor nem jutott eszükbe,hegy ezek a kisebbségekkel szemben fennálló kötelezettségek sértik államaik szuverenitását.Akkor ugylátszik örültek a pontnak és hallgattak.Két eshetőség van.Vagy nen is tudták,hogy milyen kötelezettségeket vállaltak el a triancni szerződésben és ebben az esetben államalkotó és állafenntartó képességeik csc'djót kénytelenek beismerni,vagy pedig tudták,de nár akkor elhatáfózták,hegy a rendelkezéseknek csak a javukra szolgáló részét tartják be,a terhekre vonatkozó részt aláírjak ugyan'de nem tartják be.Ebben az esetben azonban a szerződés nyilvánvalóan semmis,mert.' hiányzik a megkötéskor a szerződés betartására irányuló szándék, az animus. A Népszövetség azentan még nen j.utctt el ilyen megállapításokig.. Már'az is nagy dolcg,hogy a kisebbségi kérdést egyáltalán napirendre tűzték.Briand francia külügyminiszter,a kisantant legfőbb partónusa,Chamberlain angol külügyminiszter támogatásaival,lelkesen védelmébe vette a Népszövetség na fennálló eljárását a kisebbséggel szénben,nely szerinte a legideálisabb és a legjebb* Most ugyanis a kisebbségi kérdések elintézésére egy kéttagú bizottság van kirendelve,mely a hozzáérkező kisebbségi panaszokat véleményezés végett kiadja azoknak dz államoknak,amelyek ellen a panaszt emelték és azok véleményét kérik.A leérkező g&L-fefttof* azután csatolja a panaszokhoz és azzal irattárta teszi az ügyet ugy, hegy még a panaszost sem értesiti a panasz sors'ról.Ez a - Briand szerint - ideális eljárás nen zavarja a népszövetségi tanácsot,nem zavarja a panaszenelési jogot sem,viszont nem zavarja a kisebbséget elnyomó utódállamokat sem. / folyt.k§v./