Hetikiadás, 1929. január-december

1929-03-12 / 10 [1515]

9.sz.19£9.március 12. , 1.oldal. Lesz-e haboru? Genfben a Népszövetségnek nevezett érdekszövetkezetben évek óta azon törik a fejülcet a győztes hatalmak külügyminiszterei,hogyan lehetne megőrzini a jelenlegi határokat,vagy megtartani a mostani állapotokat.A svájci nagy színházban azonban arra is ügyelnek,hogy bekössék a világ szemét ós hangzatos kijelentésekkel ugy tüntessék fel a helyzetet,mintha a világbékét ak. rnák megóvni. Sajnos,sok olyan jámbor lélek akad,akit megtévesztenek a tervszerű nagykápüsködések és elhiszik,hogy a Népszövetség valóban a világ békéjén munkálkodik. Ezek arra támaszkodnak,hjgy a legerősebb országok vezetői aláirtak az úgynevezett Kellogg-paktumot és mindig a leszerelés gyakorlati megvalósításán dolgoznak. Ezzel szemben nézzük meg a vezető hatalmasságok költségvetéseit.An

c

_lia 1927-ben 58 millió fontot,az Amerikai Egyesült Államok 70

w

millió fontot /350 millió dollárt/ költöttek hadi célokra. Angliának 22 csatahajója és 49 nagy cirkálója van,de Amerikának - tonna tartalmat véve alapul - több-kisebb hadihajó áll rendelkezésére. A mérleg nyelve határozottan az újvilág javára billen a tengeren,de a levegőben már nem bir Európáv; 1, mert An 1 iának 1100 hadirepülőgépét szükség esetén Franciaország 1600, repülőgépe is támogatna.Vegyük hozzá még a Vegyigyárak szakadatlan erőfeszítéseit és akkor - ha tudjuk - higyjük el,hogy Genfben a világbéke útját egyengetik. Tizenöt évvel a világháború kitörése után tisztán látjuk,hogy a világháború gazdasági - magyarán: kenyér - okok miatt tört ki.Anglia "a tengerek ura" félt az egyre izmosodó német ipartól és kereskedelemtől, a franciákat meg á '6oésau fűtötte Elsasz-Lotharingiáért,melyet 1871-ben vesztettek el bányáival,gyáraival és felbecsülhetetlen kincseivel.Az angol ós francia érdekek igy találkoztak 1914-ben. A titkos diplomácia azután gondoskodott róla,hogy Szerbia kiröpitse a vérontás első golyóját. Amerikának üzlet volt a háború,csak nyerhetett rajta, tehát beleugrott. Igy lett teljes a felfordulás Európában,a pénz pedig dőlt a tengerentúlra.ma az a helyzet, hogy a világ vagyonának fele Amerikába vándorolt, Amerika a világ bankárja. Mindenütt gurul a dollár és a pénz hatalmával a yenkik az egész föld javait meg akarják szerezni. A gazdasági háború rémét talán Csonkamagyarország 'érzi legjobban, Amerika mérhetetlen gazdagsága ugy felborította az országok gazdasági egyensúlyát,az újvilág annyira vetélytárs nélkül .maradt,ho y a többiek csak egyesült erővel birkózhatnának ^eg-vele, Amerika is érzi,hogy a feszültség egyre erősbödik és hogy nyugodtabban készülhessen - megcsinálta a Kellogg féle világbéke szerződést.Erre azért volt szüksége,hogy elámitsa a jámbor lelkeket.Mert a yenkik ele szőr otthon akarnak még erősebbek lenni. Épen most olvassuk,hogy megengedték^ a mexikói kormánycsapatoknak az ő területükön való átvonulást,hogy hátbatámadhassák a forradalmárokat. Le a yenk mindig üzletember. Támogatja a mexikói kormányt,hogy azután rendcsinálás leple alatt elfoglalja az országot. Mert az Egyesült illanok először egész Délamorikát akarják zsebrevágni, hogy igy számoljanak le Európával. Ami most Genfben történik,csak látszat,színház és komédia* A háttérben ujabb háború parazsát fújják és csak egy erősebb szellő' valamelyik tankár merészebb üzleti vállalkozása is elegendő lehet - lángralobbanthatja a világot. Amerika körül foro- minden és a másik tábor élén az angol áll,amelynek még a hátamögött acsarkodó orosz vörös rémmel is számolnia kell. Március 31-jg lehet valorizálni. .a mult ev április elsején lépett életbe a valorizációs törvény,amely egyéves határidőt tűz ki a valorizációs perek meginditá -ára. A régi követelések á*értóKelóse iránt támasztott igényt tehát csak ez év március 31-ig lehet a birósóg előtt érvényesíteni."