Hetikiadás, 1929. január-december

1929-03-05 / 9 [1515]

jk kisebbségek ügye folyt./ Ilyen körülmények között kezd foglalkozni a Népszövetség tanáea^az elnyomott kisebbségek ügyájrel.A kérdésnek a legnagyobb fontossága az, hogy épen most és épen a jelenlegi körülmények között kerül napirendre.Nyiltan felmerül most már az a kérdés,ami azt jelenti,elérkezett az ideje annak bevallására, hogy egyáltalán nem sikerült a megoldás és most már elérkezett az ügy oda,hogy újra foglalkoznia kell a világntóc vele,mert a kérdés az égetően sürgős kérdések sorába jutott. Á kérdés tárgyalása elé lehet akadályokat görditeni,lehet kísérletezni a hallgatás taktikájával is,de félredobni már többé nem lehet.Elintézetlenül hevertetni sem lehet sokáig,hanem foglalkozni kell vele mielőbb és becsületes megoldásra kell törekedni. Az idő és az események megmutatták,hogy a megoldásra csak egyetlen módozat van és pedig az,hogy a békeszerződések igazságtalanságait jóvá kell tenni és az elszakitott kisebbségeket vissza kell csatolni az anyaállamokhoz, hda ahova tartoznak Isten és emberek előtt,ahova fűzi őket a közös sors,egymáshoztartozás érzése.az évezredes történelmi mult,a földrajzi és gaz_ dasági egymásrautaltság. Nemcsak érzelmi ügy ez,hanem érvényesülésre törő reális tényezők harca ez az éle tért.Különben az érzelmi szerepet ebben az ügyben épen az a kapzsiság és mohóság játsza,amellyel az utódállamok rávétették magukat azokra a tőlük Idegen és minden reális tényező által tőlük elválasztott,náluk jóval magasabb kultúrájú népek területére,melyekkel most nem tudnak mihez kezdeni. Ezeknek az újonnan szerzett területeknek lakossága magasabb kultúrájának hatása alatt visszautasítja magától a hóditók szerep ében tetszelgő népeket. Ezt a problémát kell most megoldaniok Genfben a népszövetségi tanács urainak és ennek a megoldására törekedve el kell érkezni oda.amikor majd meghallgatják a véleményét azoknak is,akiket; eddig szándékosan mellőztek,megaláztak és gúzsba kötöttek.Mikor majd belátják,mennyire téves utakon jártak eddig,akkur majd elérkezik annak az ideje,hogy a tanácskozó asztalhoz ültessenek minket is és velünk együtt, a mi meghallgatásunkkal igyekezzenek megoldani Középeurópa legsürgősebb és legégetőbb kérdését: a kisebbségek ügyét.Azon a tárgyaláson aegnyilik a történelem uj utja. Mikor van szükség mésztrágyára? Utóbbi időben sok szó esett arról,hogy a gabonafélék rossz értékesitési viszonyai miatt részben át kell térni olyan növények termelésére .amelyekben jobbak az eladási lehetőségek.Ilyenekül ajánlották a pillangó sviróguakat,a hüvelyeseket,a kendert és a többi aagfélét. Ezek a növények mint Szabó Lajos mezőgazdasági kamarai főtitkár egy előadásában kikutatta,meszet igényelnek és termelésük esetén előtérbe lép a mésztrágyázás szüksége. Az Ca.IGE növénytermelési szakosztálya elhatérőzta,felkéri a földművelésügyi kormányt .biztosi tson kedvezményt a gazdák által beszerzendő: mésztrágya bizonyos mennyiségére, " " ~ ^ \ A vámgabona ára. A malmok által március havában természetben megkeresett gabonának az általános forgalmi adó alapjául szolgáló átlagos árát mé'termázsánként a következőép állapították meg: buza 24, rozs /kétszeres/ 24,árpa 25," tengeri 2f,zab 24, köles 25, tatárka 22, ocsu /konkoly/ 19 pengő, \