Hetikiadás, 1929. január-december

1929-03-05 / 9 [1515]

/A revízió ioiyt./ A ^ fegyverünk, igazságunk és annak diadalrajuttatásába vetett törhetetlen hitünk,amelynek talaját azonban megalkuvás nélkül és egységesen kell öntöznie és művelnie az egész magyar társadalomnak. Rákosi Jenő tüze fütsön bennünket és okossága vezéreljen az összefogó munkában. Rákosi Jenő revíziós munkájában olyan hagyatékot örökölt a magyar társadalon,amelynek gazdagítása feltétlenül meghozza a revizió elérését. Rothermerc lord mindent felkarol,amit üdvösnek itél a revizió szükségessége megértésének mélyítésére.Ki kuli emelnem,hogy egyik legnagyobb erőeszköznek tartja a lord a reviziós templom felépítését. Szerinte, ha e templom megépítésében koncentráljuk a magyar művészet zsenijét,ez hódító erőként kapcsolódik be a reviziós munkába. A magyarságot együtt tartja eszményi kötelékben,a külföldieket pedig megnyeri. A külföld látni fogja,milyen fokon áll a magyarság kultúrája és milyen teremtő művészi erőt képvisel ez a kultúra a magyar élet vergődésében is, Nagy angol barátunk a reviziós templom gondolatának felvetésekor az első volt,aki erre a célra kérés nélkül 50.000 pengőt küldött. Adományát buzdításul szánta az ügy felkarolásának és várja példájának követését. Most tehát a magyarság kezében van letéve,hogy a revizió munkájának egyik legtermékenyitőbb eszköze: a reviziós templom csakhamar felépüljön önkéntes adondnyokból. A példa maga beszél ás ösztönöz cselekedetre.Ha elsorvadni engedné a magyar társadalom a Lord példáját,hitét hatalmas eszközzel, a templommal szemben adná fel,amely a Szent István országáért minden balsorsbűn erőt egyesítő és tápláló volt,mert innen veszi a magyarság a parancsot: minden áldozatot meg kell hozni Istenért és a hazáért. A hadikölesönsegélyek lebonyolítása. népjóléti minisztériumban külön bizottság dolgozik azoknak a kérvényeknek az elintézésén,amelyeket a Pénzintézeti Központhoz az igényjogosultak beküldöttek a hadikölcsön alapján kiutalandó segélyek tárgyában. Az elintézés a kérvények rendkivüli nagy száma miatt meglehetősen lassan megy,mert a 25 ezer kérvény letárgyalására megfeszített munka mellett is hónapokra van szükség.A bizottság megvizsgálja a kérvényezők jövedelmét és azt,hogy tényleg ős jegyzők küldték-e be a kérvényeket. Sok ősjegyzőnek nincs birtokában az eredeti kötvénye,mert a nosztrifikálásnál az egyes pénzintézetek elcserélték a hozzájuk benyújtott hadikölesönökot. Most tanácskoznak azon,hogy ilyen esetekben közmegnyugvást keltő és kielégítő megoldást találjanak, a kérvényed nagy tömege miatt még nem lehet tudni,hogy az előirányzott összeg elég lesz-e a jogos igények kielégítésére, ^rról is később történik döntés,hogy amennyiben fölöslegek mutatkoznak,mi történjék a fennmaradó összeggel. Magyar elnevezést kapnak a hentesáruk. A hentesipartestület meg akarja változtatni az itthon készült,de idegen hangzású gyártmányoknak a nevét. Ez a törekvés annyival is inkább érthető, mert például a frankfurti . visrlinek semmi köze sincs -Frankfurthoz és a prágai sonka seri Prágában készül. Már van is néhány terv az uj elnevezésekre, igy a parisert,minthogy szinhusból készül,szinkolbásznak akarják hívni, a krakkóit füstöltsonka-kolbásznak,a prágai sonkát pedig gyógysonkának. A hentesek ipartestülete pályázatot hirdet az idegen hangzású gyártmányok névmagyarosítására. "Legyen világosságV" /üezey Ödön röpirata az élveboncolás ellen./ "Az állatokat védő és azok élvebo'ncolása ellen küzdő világszövetség magyar osztályának" kiadásában érdekes röpiratot irt és állított össze Mejsey Ödön.A terjedelmes "zuzet bő szelvényekben ismerteti az élveboncolás elleni küzdelem külföldi irodalmaV"i§ ós o-rdekes részletekkel tarkitott, szinos előadása mindenképen alkalmas arra,hogy a megismertesse a magyar közönséggel is azt a nálunk még jóformán ismeretlen kulturproblémát,amely elsősorban az állatbarátokat,állatvédőkét és állattenyésztőket érdekelheti, »i képekkel élénkitett röpiratot a szövetség /Bpest. IV. , Veres Palné-u.30./ készséggel küldi meg díjtalanul az azért hozzá forduló érdeklődőknek