Hetikiadás, 1929. január-december

1929-02-26 / 8 [1515]

shbtbes imiiím expuszT/UJ- a vaaaij.pma.ny. A szokatlan hideg következtében a vadállomány igen aokat szen­vedett és sok el is pusztult belőle, különösen a szarvas és az őzállomány siny­lette meg a kegyetlen időjárást. A magas hó megnehezíti az őznek és a nyúlnak a járását,az ennivalót elfedi,ugy hogy az állatok koplalnak,kimerülnek és meg­fagynak.A foglyok sem tudják a nagy hó alatt megtalálni élelmüket és elgyengül­ve áldozatai lesznek a ragadozóknak.A hő következtében ugyanis búvóhely sincs ós ezért nemcsak a fogoly,hanem a nyul is ki van téve; minden támadásnak. A vadak nagyarányú pusztulását csak ugy akadályozhatjuk meg,ha etetéssel védjük meg azokat az éhezéstől.Az őzek és a nyulak etetésére nagyon ajánlják a marhakáposztát,amely a hideg ellen érzéketlen és egy méter ma­gasra is megnő,úgyhogy kilátszik a hóból. Több helyen ahol vadállomány van, a vadászterületeknek mélyebben fekvő részeit marhakáposztával szokták beültet­ni,3z azonban má r csak a jövőre szolgálhat tanácsul,ott,ahol gyors segítségre van szükség,máskép kell eljárni.A szarvas és az őz táplálásáról a vadászterüle­tek tulajdonosai szoktak gondoskodni és rendszeresen etetik azokat.Az idén azon­ban e tekintetben is szélesebbkörü gondoskodásnak kell történnie,A nyulakon ugy lehet segíteni,hogy egy méter: hosszú karókra szénakötegeket erősítünk és azt a hóba szúrjuk.Ahol gyümölcsfát metszettek és az ágak még meg vannak,az ágakat lehet kivinni a nyulaknak.Az irtásra kerülő erdő gályáit is felhasznál­hatjuk eisre a célra ahol lehet a gyepes helyről,vagy ahol nem sajnálják,a dus vetésről is el. lehet tisztítani a havat egy darabon,hogy legalább valami táp­lálékot találjon a vad. A foglyok számárif legtanácsosabb széna vagy szalmahulladékot kiszórni gyommagvakkal együtt.Egy kis ocsút is adhat hozzá,aki nem sajnálja. Mindezt legjobb a tüskés bokrok köré szórni,ahol a fogoly védve van a támadők­fcól.Ha nemcsak etetni akarjuk a vadat,hanem meg is védeni az időjárás viszon­tagságaitól,könnyen készíthetünk menedékhelyet. Benkő Pál a Köztelekben azt ajánlja,hogy két darab ágasvégü fadarabot szúrjunk a földbe.Az ágas részén fek­tessünk keresztbe vízszintesen egy rudat,égzaki oldalról azután fedjük be az alkotmányt tengeri szárral,vagy náddal. Ez etetőnek is jól beválik,mivel az alászőrt eleséget megvédi a behavazástó1,de a vadnak is menedékhelyül szolgál a hideg északi szelek ellen. A fáradozás,amelyet a vad etetésére fordítunk, m hiábavaló és az etetési költség a vadállomány fentartásának a révén többszö­rösen megtérül. Kevés a mezőgazdasági munkaalkalom. A havazás és az utána beállott fagyok részben haszonnal is jár­tait,mint az Országos Mezőgazdasági Kamara jelenti,mert használhatóbbá tették az utakat, a forgalom némileg megélénkült és az értékesítési lehetőség javult.A buza ára is kissé emelkedett azzal kapcsolatban,hogy a várható fagykárok csök­kentették a terméskilátásokat.Különösen az Alföldön ós az ország keleti részei­ben maradtak fedetlenül a vetések és őszi gabonában,de a lucernásokban és a szőlőkoen is károsodástól tartanak a gazdák. A takarmányt szolgáló termékek iránt élénkebb kereslet mutatkozik,emelkedő árak mellett. A tej úgyszólván min­denütt elég jó áron értékesül és ezzel kapcsolatban a tejelő tehenek ára. ia aránylag kielégítő, ^endkivül kedvezőtlen azonban a lovak eladási lehetősége és az idén igen nagy százalókban kerülnek vágásra az eladott lovak. A hizott nehéz sertés ára elég tűrhető,de mivel a takarmány drága,igen sok félig hizott állat kerül eladásra.Sovány sertést olcsón sem lehet eladni.Tojás és baromfi elég könnyen talál vevőre. Gyümölcsben nincsen kinálat. Állati betegségekről kevés a panasz,inkább az a baj,hogy a nagy hidegben,különösen ahol az istállók nem elég jói záródnak,legyengült az állat­állomány. Általános a panasz,hogy a földműves nép ruházkodása sohasem volt ilyen nyomorúságos,mint az idén,főként lábbelit nem tud szerezni a falusi lakosság magának .Legsúlyosabb a szőlősgazdák helyzete,mert alacsony árak mellett sincs a bornak kereslete. A mezőgazdasági munkaalkalom a tél folyamán kevés. A férfinapszám 2.50 pengő,a 10-15 holdas gazdák fiai keresnek gazdasági cselédi elhelyezkedést. Több helyen eléggé élénk a kivándorlási mozgalom.A legtöbb kiváng^lót Kanadába csábítja a gazdasági lehetőség hire. C %<L

Next

/
Thumbnails
Contents