Hetikiadás, 1929. január-december

1929-02-26 / 8 [1515]

o^a.^r.iöüru^ a*. Lemondás és élvezet, J/ W *^ J-' Szenvedés nélkül ugy látszik nincsen élet, eenki emberfia nem születik szenvedés nélkül és a legnagyobb alkotások a legnagyobb kínlódá­soknak az eredményei. Plató,a nagy görög filozófus a szenvedést bábaasszonynak nevezte. Ezzel azt akarta mondani,hogy a szenvedés, hozza a világra az igazi értékeket. Ugyancsak a nagy görög filozófus volt az,aki azt mondta,hogy senki se uralkod­hat ik embertársai fölött, aki az emberi természetet a saját szenvedésén ke­resztül ki nem tanulmányozta* A magyar azt mondja,hogy nem parancsolhat az,aki nem tanult meg engedelmeskedni.. Ez végeredményben ugyanaz,mint a ' plátói mondás. Megtanulni engedelmeskedni igen sok megaláztatással jár,valakinek meg kell tanulni sze­rénynek és okosnak lenni,hogy engedelmeskedni tudjon. Viszont aztán,ha olyan helyzetbe kerül,ahonnét embertársainak diktálhat,ha igazán megtanult annak­idején engedelmeskedni,nem fog olyasmit parancsolni,amit nem lehet teljesíteni. A jó diktátor az,aki jó engedelmeskedő volt.A diktátor meg akar­ja tartani a hatalmát,tehát nem parancsolhat olyasmiket.amiket az emberek nem tudnak teljesíteni* Ha ilyesmiket parancsolna, az emberek igazságtalannak tar­tanák őt és fellázadnának ellene^ 7, acél eredetileg vas volt.De sokat edzették a tűzben. Sokan szenvedett a szegény vas,mire acél iett belőle-. A mi lói Vénuszt fehér márványból faragta a művész. A márvány azonban sokat szenvedhetett a művész kalapácsütései alatt és a vésejnek a nyomában -^ha hinni lehet egy nagyszerű indus fizikusnak, aki legutóbb a tudo­mányos világban óriási szenzációt okozott azzal a megállapításával,hogy az eddig holtnak tartott anyagok épen éreznek,mint a szerves teremtmények,az acél épen ugy szenved az ütés alatt,mint mondjuk a virág,ha megsértik. A pacsirta fent száll a levegőben és szépen énekele A tudósok azonban tudják,hogy a pacsirta nem azért énekel olyan gyönyörűen,mert okvetle­nül igazságot akar szolgáltatni a költőknek,akik benne egy magasröptű dalnokot sejtenek,hanem azért,mert fél. v A szőlőnek az a rendeltetése,hogy bor legyen belőle-.Mielőtt azon­ban bor lenne belőle,bele erőszakolják a présbe és kifacsarják a lelkét. Az arany eredetileg kvarc volt.Addig ütötték,verték a különböző ,ermészoti mégnyilatkoztatások,mig végre arany lett belőle, A gyönyörű középkori, templomoknak nagyszerű bronkapui vannak ­gondoljunk a kölni székesegyházra, vagy a líotre Samara. Ezek a bronzajtók művé­szeknek a munkái.A művészek azonban ugy tudták csak ezeket a kapukat létrehozni, hogy a bronzot tűzben edzették és különböző szerszámokkal megdolgozták. Itt vannak a gyönyörű,finom,bájos porcellánedények,amelyeket . Sevresben,vagy Drezdában gyártanak. A gyengéd bájuk igazán meg kell,hogy hassa a szemlélőt.Nem szabad azonban elfeléjténünk,hogy a masszát,amelyből készültek, először az agyagkemencében égették, John Bunyan,aki egyike az angol irodalom legnevezetesebb alakjai­nak , legnagyobb munkáját,a Pilgrim's Progreszt a börtönben irta. Homérosz,minden költők atyja, a halhatatlanságba énekelte magát a vakságából és Milton vakon diktálta a leányainak az elveszett paradicsomot, amint azt különben Munkácsy Mihály szép képén is szemlélhető. Dante nemcsak megírta a Poklot,de keresztül is ment rajta - éle­tében. Mert rettenetesen mélyen érző ember volt,akinek minden fájt és legjobban a politikai igazságtalanság,amiben épen elég része volt neki.Eddig nem volt e gy igazi költő,egy igazi jó iró sem,aki nem a legrettenetesebb szenvedéseken ment volna keresztül - épen ezért,mert a mélyenlátás átkával verte meg őt a sors.Gondoljunk Vajda Jánosra,vagy Vörösmarty Mihályra. Fájdalom.szenvedés.lemondás nélkül nincsen gyönyör.Magának az alkotásnak,a gyönyörűségéért irtózatos nehéz munkával kell megfi­zetni - a régi dekadens rómaiak mielőtt a nagy lakomáikhoz leültek volna,ala­posan kiéheztették magukat. Aki meg akarja magát szabadítani a fájdalmaktól, az egyúttal meg akar szabadulni az örömtől- Választanunk kell a küzdelmes és megelégedett élet között.De nem felejthetjük el,hogy a tropikus vidékeken ugyan nagyon könnyű az élet és az érett gyümölcsért csak a kezünket, kell ki­nyújtani - de az emberek a szószoros érteimében elrothadnak.

Next

/
Thumbnails
Contents