Hetikiadás, 1929. január-december

1929-02-12 / 6 [1515]

A "ferde" tornyok. A közvélemény tudvalevően egyedül az olaszországi pisai toronyhoz fűzi a ferde jelzőt,holott igazság szerint számos társát is megilletné. Az,hogy csak a pisai torony viseli ezt az épitőmesterére nem épen hizelgő épitetont,legfeljebb abban a körülményben leli magyarázatát,hogy ez a legferdébb valamennyi között,nem szólva arról,hogy ha eredetileg nem is szánták annak,épitése közben már tisztában voltak azzal,hogy ferdére fog sikerülni. •Amikor ugyanis Bonanno Pirano 1174 körül a torony tizenegyméteres alépítményén dolgozott,kinos meglepetésében azt vette észre,hogy annak sülyedése következ: tében a torony szemlátomást délnek hajlik. A bajon ugy próbált segiteni,hogy a második emeletsort képező harmincives oszlopsor északi részét rövidebbre épitette a délinél. Azt remélte,hogy a harmadik emeleten már kiegyenlítődik az eltérés. Alighogy elkészült azonban a harmadik emelet,rájöttek,hogy az alap tovább sülyed és ennek következtében a torony elhajlása is tovább tart. Attól való félelmükben,hogy beomlás lesz a vége,abba is hagyták az építkezést a pisaiak ós csak kerek ötven év múlva,1223-ban,mertek ismét folytatására gondolnál. Az évszázadok folyamán ez az 59.22 méter magas torony egyre jobban ferdült,ugy hogy manapság például felső párkányának déli része 80 centiméterrel mélyebben fekszik az északinál,tengelyének felső pontja 4.3 méterre hajlik el az alsótól. Hogy e szemlátomást kedvezőtlen statisztikai viszonyok dacára sem dült még össze a torony,azt annak a nagy harangnak köszöni,mely súlyával kiegyenliti a tekintélyes elhajlást. Ennek az elhajlásnak egyébként sokat köszön a tudomány,ebből a toronyból végezte Galilei azokat a fontos ejtőkisérleteket,melyek a szabadesés törvényének megállapítására vezettek. A pisai toronynál,amint láttuk,már épitése során észrevették az elhajlást. Nem igy a többi ferde toronynál,melyek csak befejezésük után ferdültek el. Igy például számottevő hajlása van annak a két bolognai terméskőtoronynak, amely 1110 körül épült. Az egyik nyugatnak hajlik,több,mint egy méterrel,a másik délnek csaknem harmadféllel. Nagy koruk dacára e két ferde torony,melyet már Dante is megcsodált,még ma is áll. A.tlépve az Alpokon Németországban is találkozunk néhány ferde toronnyal. Legismertebb a XIII. századból származó ulmi mészáros torony,amely 1.42 centiméterrel hajlik el északnyugatnak. A legendákat kedvelő német nép úgyszólván valamennyiről tud egy-egy megható történetet.Igy például a gelahauseni két ogymásfelé hajló toronyról azt tartja a néphagyomány,hogy Frigyes sváb herceg szerelmének emlékét őrzi egy Gela nevü szép polgárleány iránt. Nem vehetvén feleségül,a nevét viselő várost alapitotta kedvese emlékére, a két egymásnak hajló toronyban pedig szerelmük örök szimbólumát látják a város lakói. A salzwedeli íviárir.-templom tornya ferdeségének azt az érdekes magyarázatot adja a monda,hogy hajdanában,-.mikor még óriások is lakták a városka vidékét,az egyiknek szálka volt a szemében a lakók becsületes keresztény hitét tanúsító Mária-templom. Fogta tehát magát és egy hatalmas szikladarabot hajított feléje. A szikla azonban eltévesztette a célját és hatalmas gödröt vájva súlyával a templom mellett esett le. A gödörásó hajítás anasira megrázkódtatta a templomtornyot,hogy azóta is ferde. A tudomány e szép legendákat természetesen nem fogadja el,hanem azt állítja a maga rideg objektivitásában,hogy valamennyi torony ferde többékevésbbé. A különbség csak az,hogy az egyiknél a ferdeség oly csekély,hogy szabad szemmel nem vesszük észre,igy például a bécsi Szent István templom, vagy az ulmi és a kölni dómok tornyainál,a másiknál pedig - erre a pisai ás a bolognai tornyok a jó példák, - akkorák, hogy szebbnél-szebb mondák keletkezésére ad(alkalmat. ^,