Hetikiadás, 1929. január-december
1929-12-24 / 51 [1515]
n. e jj i x. i a a a 3. Lszcktia 51*sz,1929.december 24. 1.oldal. Mit kell tudni a gópfejésről. A magyar gszda a fejőgépeket saját tapasztalatai alapján nem nagyon ismer i,pe< lg ezek az utóbbi időben nagy fejlettségi fokot értek el. Már kö iel száz éve,hogy a kézifejést megpróbálták valamely mechanikus eszközzel pótolni. Az első gépek . szivás elvén alapultak,később azonban olyan fejőgépeket szerkezteitek,amelyek a nyomás elve alapján működtek. A legújabb fejlődés oda vezetett,hogy a fejőgépeknél a szivó és nyomóhatások váltakozva egéazitík ki egymást. Igy keletkeztek a ma már elismert.úgynevezett pulzátoros,szaz lüktető rendszerű gépek. A gép tökéletesedésének az volt az eredménye,hogy a n^gy tejgazdaságokkal rendelkező országokban óriási módon elterjedt és a gé apel való fejés előnyeit ma már,ahol kipróbálták,nem vonják kétségéé. Minthogy a fejőgépek egész éven át használatban vannak,aránylag hamar kifizetődnek. Legfőbb előnye a gépnek abban áll,hogy pótolja a fejőszemélyzetet és ezáltal lehetővé teszi,hogy az állatállományt növeljék ,anélkül,hogy több személyzetet kelljen felvenni. De k'sebb gazdaságokban is előnyös ,mert itt is tehermentesíti a személyzetet a fejestől és igy másképen lehet hasznos munkával foglalkozta tni az alkalmazottat. A gyakorlatban a kettős fejősgépek örvendenek & legnagyobb kedveltségnek. 3zek egyszerűsíti a munkát,mert ezáltal,hogy két-két tehenet fejnek velük egyszerre,csökkentik a felszerelési költségeket és megkönnyítik a felügyeletet. A fejőgép >k ugy vannak I^és zitve ,hogy könnyen,kis fáradtsággal tisztithatóak és általános tisztogatást csak hetenként egyazer kell végezni rajtuk, A kézzel fejt tej gyakran nem jut olyan tisztán a fejőeaénybe,mint a géppel fejt tej.Kézifejésnél sohasem lehet a szeméttői teljesen mentes tejet nyerni. A tiszta tej pedig egészségesebb,jobb izü és könnyebben is eladható. Sajnos,a mai nehéz viszonyok között,amikor a gazdáknak a forgalmi tőkéjük is hiányzik, ílig lehet arra s zami tani, hogy a befektetést igénylő gépfcjés hamarosan elterjedjen. A szalonnakezelés hibái. Külföldről az a panasz érkezett,hogy 9 ..iagyarorszégból származó szalonnát,noha annak minőségével egyébként teljesen meg vannak elégedve,sokszor nem használh-tják. Ugyanis az ütésektől ,amelyet a vágósertések terelésük közben szer-znek, továbbá ••: számtalan tetováló bélyegzőtől a szilonna igen nagy mértékben szenved,var?láfutásos és sok esetben használhatatlanná lesz. Budapesten, mondót ta nemrégen egy nagy német kereskedőház tag j a , va lósággal középkori kinzóeszkózökkel tetoválják a sertéseket a vágóhídon. Szék s hagy kárt okozó sérülések különösen a füstölésnél és szalonnr foldarrholdsánál lépnek előtérbe , ilyenkor szalonnából sok t ki kell vágni,-mi csökkenti z értékét* Íz exportintézvt főváros illetékes 2v tóságánái mjgt-.szi r szükséges lépéseket,hogy hibák t kiküszöböljék. A holytolen lefejtés következtében podig -z állati bőrök szokt k gy kr n értékcsökkenést szenvedni. Széknek z úgynevezett bőrvakvagásokn k - kiküszöbölésére is megteszi -z exportintézet a szükséges lépéseket. H •tezerk étszáz tr kto ml dolgozil mezögazd sá 0 unk. A szántógéptulajdonosok szövetségének nagygyűlésén megállapították,hogy mintegy 6200 traktor dolgozik a magyar mezőgazdaságban. A gyűlésen határozati javaslatot fogadtak el,amely szerint kérik a traktoralkatrészeknek ugyanabba a vámtételbe való sorozását,ahol a traktorok vannak,továbbá azt,hogy a mezőgazdasági gépmunkához szükséges traktorolaj kincstári részesedését engedjék el, , Hl
