Hetikiadás, 1929. január-december
1929-12-17 / 50 [1515]
Történelmi változások. 1929. december 17. kemmi sem jellemzi jobban a külpolitikai helyzete t mint az a felfokozott id-gesség és kapkodás,amit a kisantant áll-xnf érfiai tanusitanak legújabban -"•agyarors zágga 1 szemben. Mironescu román külügyminiszter legújabban ^rágába tette ét szereplése szinhelyét és ott nem egy alkalmat talált a ra,hogy Magyarország ellen uszitsa a v .lünk szemben éppen eléggé ellenséges é. zelmü prágai köröket .Prágában tudvalevőleg épen elég sok gyújtóanyag halmozódott fel eldig. A Tuka féle per letárgyalásával aligha intéződhetett el a nires " "caouum juris" elmélet sorsa,mert azzal,hogy Tükát börtönbe vetették,még nem bizenyult be az,hogy elmélete nem volt igaz. Tény az,hogy a felvidéken a tiz évi szenvedés nem mult el nyomtalanul. Most van megalakulóban ? lelvidéken az " őslakos blokk " ,mely a csehekkel szemben egységes táborba tömöriti a felvidék népét: a tótokat,magyarok :\,ruténokat é? németeket. Körülbelül ez az alakulat felelne meg legjobban a felvidéki politikai helyzet igényeinek és körülbelül itt kellett volna kezdeni 10 év előtt is a dolgokat,ahol most 10 évi szenvedés után egymásra talált újból az ezer esztendő óta jóban-rosszöan együtt élő és összeforrt négy testvérnép. Mironesuu a román külügyminiszter azonban nem azért ment Prágába, hogy ott ebben az uj pártalakulásban gyönyörködjék,hanem azért,hogy onnan különböző támadásokat intézzen almenünk. A hivatalos jelentések szerint Mironescu megengedte magának azt a kényelmet,hogy komoly politikai nyilatkozataiba badarságokat keverjen. Mironescu 10 évvel ezelőtt is szerepelt már ilyen körülmények között. Akkor szerbeket fenyegette meg azzal,hogy ha átlépik a Dunát és a bánéti szerb lakosság bekebeleaésére aspirálnak,akkor Románia is átlépheti a Timok folyót,hogy a Szerbiában élő román lakosságra éá onnan le a bolgár határ mentén Macedóniára is kiterjessze uralmát. Képzelhető,hogy ezek a barátságtalan fejtegetések milyen kellemes kilátást nyitottak a románokkal szövetséges szerbek szeme előtt. Mironescu most azt a fényes politikai ötletet csillogtatta meg elámult hallgatósága előtt,hogy van egy állam,mely nem méltányolja Románia békés törekvéseit és pénzügyi követelésekkel áll elő vele szemben,melyek azonban politikai célokat takarnak. Ez az állam nem akarja megfizetni a Madikérpótlést,;.. zokért a károkért,melyeket a háború alatt okozott Romániának,e helyett ragaszkodik ahhoz ,hogy a román állam fizesse meg neki a földbirtokreformmal kapcsolatosan kiasjjátitott földek árát t amit azután Mironescu nézete szerint, ha megkap bizonyosan arra fog fordítani, hogy ágyukat és lőszert szerezzen Románia elleni háborúra.Ez a meg nem nevezett állam ezek szerint Magyarország vo Ins. Mironescu beszédében mindössze ia arról fele&kezett meg,hogy Románia a háborút maga akarta,mert hiszen semleges maradhatott volna,Azonban beleavetkozott a háborúba és mikor Erdélyből más frontra kellett elvinni csapatainkat, megrohanta a védtelenül maradt Erdélyt. A hirtelen odavetett német és magyar ősapátok azután fölényesen kiverték a románokat, sokica 1 hamc rabb,mint ahogy azt elképzelték maguknak és,hogy ujabb betöréseiknek elejét vegyék a szövetséges német-magyar csapatok jo mélyen behatoltak román területre ás ott megvete ték a lábukat. Minden kár ért, a mi ebből rájuk hárult, a románoknak magukra kell vetniök. M Q rt hiszen csakis azt kapták meg,amit kerestek. Amit padig most ra jtuk-^kö ve telnek,azt nem & magyar állam követeli,hanem azok a magyar állam,;olgárok,akiket a békeszerződés világos rendelkezései ellenére vagyonukból nemtelen m°don kiforgattak. A magyar állam abból a pénzből,amit az optánsok igényelnek, egy fillért sem kap, mert mindössze arra szoritkozik.s^mit minden más állam megtesz, hogy segitséget ós támogatást nyújt állampolgárai rínak jogaik érvényesitésében. Az optánsperben követelt összeg pedig mindössze 130 miUió aranykorona. Ebből pedig háborút tfiielni nem lehet,mert még a hadjárat első félórájának a költségeire sem volna elég. Ezak voltak Mironescu külügyminiszter prágai bölcseségei,miket jónak látott a csehek amágy is gondok! a 1 terhelt fővárosában szélnek ereszteni. Mondott azonban még mást is. Szükségesnek tartotta,hogy megemlékezzék bizonyos történelmi változásokról, mely ek ugy látszik feryege tőleg közelednek és amelyeket ő minden erejével ellenez. Ezek a történelmi változások valószínűleg a trianoni békeszarződés reviziójávai kapcsolatosak. Bizonyára- senki sam kivánja azt,hogy éppen Mironesou tartsa azokat kívánatosaknak. Mindenestre jó jel azonban az,hogy ugylatszik • változások ideje közeledik,mert már a román külügyminiszter magtf sam tárhete bt . ki az elől,hogy nyilatkozatéban meg ne .mlékezzék rola,mint olyan problémáról, malynek alőbo utóbb napirendre kall kerülnie és az,hogy allastfogia-.-^ abban az ügybon,arra vall,hogy mér is aktuálisnak találja. \\Q>0
