Hetikiadás, 1929. január-december

1929-12-17 / 50 [1515]

Korlátolt felelősségű, társaságok. Irta; 3aár Vilmos nydg. kúriai biró, a Felsőház tagja. • A korlátolt felelősségű társaságokról szóló törvényjavaslat a kereskedelmi társaságoknak uj alakzatát kivánja életre hivni. Ez alapzat szükségessége kitűnik abból, hogy a kereskedelmi törvényben szabályozott kereskedelmi társaságok egyike sem alaklamas arra, hogy az egyéni közreműködés teljessége álljon fenn a társaság hitelezőivel szemben* A közkereseti társaság, amelyet, mint személyes jellegű társaságot alakitott meg a törvény, lehetővé teszi ugyan a közös munkát, a közös termelést, ellenben mindegyik tag korlátlanul és egye-* temlegesen felelős azoért a tartozásokért, amelyeket a társaság kontrahált* A beéóti társaságban lehetőséges ugyan a külső tagnak csak vagyoni bev étele erejéig való felelőssége, viszont ennek azonban a társaság ügyvitelébe serami beleszólása nincs, személyes képességeit azon a gazdasági téren,amelyen a társaság érvényesülni kivan, a maga részéről nem érvényesítheti. A részvénytársasági forma voltaképen a nagytőkének alakulása, nagy vállalatok számára* Ezt kellett azután kiaknázni, ugy Németországban, mint más országokban, valamint nálunk is, akkor, amikor mégis kisebb vállalatok óhajtottak közös munkára létesülni annélkül, hogy az egyetemes és korlátlan felelősség fenállana s annélkül, hogy valaki csak betétjével járuljon hozzá a gazdasági célhoz, ellenben a maga közreműködését kénytelen legyen kizárni. Az uj kereskedelmi alakzat első formája a német kereskedői világban alakult ki, amelyet a parlamenti bizottságok is felkaroltak és amelyet különösen figyelembe vettek a német bánytörvényben létező társulási formák, ahol 9 tagok csak vagyoni részükkel felelnek. Ehez hasonló intézkedés van nálunk, a mai is érvényes, 1854 májuséban kelt osztrák jányatörvényben.. Ez lehetővé teszi, hogy a közös társulatok ugy alakuljanak meg, hogy azok csak vagyonbevételeik erejéig legyenek felelősek. A német koloniális terjeszkedés szükségessé tette ilyen közös vállalatok létesülését s igy keletkezett a német törvény a korlátolt felelősségű társaságokról, amelyeknek életbelépése első évében 1893-ban 183 ilyen korlátolt felelősségű társaság alakult meg, amelyeknek száma ma már körülbelül meghaladja a 26.000-ret. Hogy milyen széles téren érvényesülhetnek a korlátolt felelősségű társaságok odakint, azt az egyszerű felsorolás is mutathatja, mert ezek a társaságok a mező és erdőgazdaság, állattenyésztés és halászat, bánya,, kohó és sófőzés, kőfejtés és fémfeldolgozás, a vegyiipar, világitóanyagok előállitása, textil, papir, bőr és faipar terén, élelmicikkek előállitása céljából, ruházati és tisztító vállalatok okából, az épitő-iparban, grafikaiiparban, kereskedelmi és vendéglői karban, zene és szinházválla latoknál egyaránt érvényesülnek:. Azonkivül Németországban a "Gesellschaft mit beschrankter Haftung" még a legényegylet! házak építésénél, bizonyos jótékonycélu intézetek felállításánál i3 felhasznált formává vált. A német törvény szerencsés formát alkotott, mikor azt a törvény megalkotta, mindazonáltal ennek a törvénynek az élet folyamán többféle hibája érvényesült, úgyhogy a törvény életbelépése után 10 esztendővel olyan hangok hallatszottak, hogy a szélhámos társaságok alakulása ellen törvényes védelmet kellene keresni. Két nagy hibát fedeztek fel. Az egyik az, hogy a törzsbetéteket csak aláírni kellett a megalakuláskor, a másik pedig az, hogy minden korlátozás nélkül apportként bevihettek vállalatukat ellenőrzés és készpénz betétek nélkül s ezáltal a jóhiszemű harmadik személyeknek igen nagy károkat okoztak. A magyar kereskedelmi törvény zárt rendszere folytán nálunk a részvénytársasági formát használták fel ezekre a kis vállalatókra. Viszont igen gyakori visszaélés történt vele, vagy ahol visszaélés nem volt, nagyon költséges volt az apparátus. Ennek folytán a törvényhozásnak, az irodalom és a gyakorlati élet által követelt lépése, amely a korlátolt felelősségű társaságról szóló törvényt megalkotta, hogy a törvénytárba iktatva majdan gaaiasági életünk fellendülésére szolgáljon, lehetővé teszi, hogy a vállalkozókedv társas egyesülésben, a korlátban és egyetemleges felelősség nélkül érvényesüljön, ott, ahol nem egyéni munkáról van szó, hanem a tőkéknek olyan nagy összegben való összehalmozódása kívántatik meg, mint ahogy az. a részvénytársaságoknál divik, folyté kövo / .t-n