Hetikiadás, 1929. január-december

1929-12-17 / 50 [1515]

1,oldal. A juhtenyésztés frejhaszna. -o legtöbb gazda abban a hitben van,hogy a juhok fejese kárára van a gyapjúnak. Igy a gazda legtöbbször.nincs is tisztában a juhainak tejelőképességével és a tejhasznot rendszerint csak gomolyában veszi számításba. A gazda megelégszik azzal,hogy a juhász bizonyos mennyiségű, túróval számol be neki. Weszely Mihály gazdasági intéző tanulmányt irt erről a kérdésről,amelyben kimutatta,hogy parlagi juhaink nem is olyan rossz tejelők,mint azt általában hiszik. De a gazdák a fejős juhászatokban sem fordítanak gondot a tejelő juhok tenyésztésére és megelégszenek azzal,hogy évadról-évadra vásárokon szedegetik össze a fejősöket és azok után bárányokat nem nevelnek. Pedig fejős juhászatsóinknál is a minőségbeli javitás a haladás első feltétele.Ehhez természetesen gondos kiválogatás szükséges. A gazdaságokban az utóbbi években bekövetkezett helyzetvéltozás a fejőshasznu birka száménak csökkenését vonta maga után. A földreform is hátrányos volt a juhtenyésztésre,mert az uradalmaktól a legelók egy részét elvették. Igaz,hogy a juhtartés mainapság nem olyan előnyös,mint a háború alatt és még azután néhány évig volt,de azért nem szabad elhanyagolni ezt az állattenyésztési ágat sem. ...; Ha valahol elpusztul egy juh,annak helyét más haszonállat H legritkább esetekben foglalhatja el. AZ Alföld aprógyepes,sovány homo* kosjVcgy szikes területei,a felvidéki meredek hegyi legelőkön,csak i juh és a kec3ke talál kellő táplálékot. Ha a juhtartéssal itt felhagynak,a területeket semmire sem lehet használni. Sokféle időszaki legelőnk is van,melyek birkatartás nélkül alig értékesíthetők. A Juhtartáat azért is érdemes fejleszteni,mert hazánkban minden gyapjuminőséget elő lehet teremteni,amelyre a modern textiliparnak szüksége van.Kellő körültekintéssel tehát a juhtartás kifizetődik. Tévedésben vannak azok a gazdák,akik azt hiszik,hogy a szarvasmarhával be;'"} lehet népesíteni zokat a területeket,ahol eddig juhok jártak. Ahonnan a juh" kipusztul,ott nyomába legfeljebb a kecske léphétt. •az országos tojelési és tenyésztési dijak kiosztása. Az országos törzskönyvelő bizottság legutóbb osztotta ki a különböző gazdasági egy isiiletek és a földmivelósügyi minisztérium részéről a legértékesebb tehenészetek kitüntetésére adományozott dijakat.A legelső dijat Dőry Erigyes paradicsompusztai tehenészete kapta,ahol az átlagos tejhozam a •z utóbbi két évben 5831 kg.volt. Utána legkiválóbb tehenészetnok Solymossy Ödön báró kislóasi tenyészetét találták,ahol a tojelési átlag 4365 kg.volt. &aaél körülbelül száz kg.-ámul volt :

~-az átlagfwjés G-yörgyey Adolf borzderes tehenészetében. Magyarország legértékesebb és legjobban tejelő tehene az ol- ault évben Győry Erigyes Rózsi nevü tehene volt,évi 11.699 tejhozammal.A mult ív legjobban tejelő kisgazda tehene J-nkoviC3 Istvánná,Fátyol nevü tehene ?olt 5.913' •:*:?.. kg. évi tojhozammnl. Végül elhatározta a törzskönyveié bizottság,hogy a nemzetközi viszonylatban is kitűnő magyar tojelési eredmények külföldi megismertetése érdekében a külföldi szakembereket meg fogja hivni vezető tenyészetek megtekintésére. Az angol b nk újból leszállította a kamatlábat. A külföldi pénzpiac olcsóbbodása tovább tart,az ngol benk

r amint e zt előre várták, legutóbb 5 l/E /á-ról 5 ^>-ra szállította le a kamatláb > t. Nálunk szin.én megcsappant a kereslet a pénz iránt, legalább is a Nemzeti Bank váltótárcájának az apadásából erro lehjt következtetni.Vflószinü sz r feltevés is,hogy a véltóigénylések a pénz olcsóbbodásának a reményében csökkentek le. yxj/