Hetikiadás, 1929. január-december

1929-12-10 / 49 [1515]

Mezőgazdaság és kereskedelem. Irts:- Berky Qgulg országgy.képviselő. A parlamentben és a sajtóban mindennap hangzik el reklamáció azért, hogy a kormány nem..foglalkoztatja a törvényhozást gazdasági kérdésekkel.- A valóság pedig az, amit tud minden kereskedő, hogy a mai nyomott helyzeten törvényhozási rendszabályokkal segíteni nem is lehet. Ha vizsgálnám azt,hogy milyen okok idézték elő a kereskedelem válságát erre a következőkben felelhetnék: Budapest és t nagyvámosok kereskedelmét elsorvasztotta először és le főképen az a körülmény, hogy amig a békebeli Magyarország hüenland Ja Lemberg Varsó és Szarajevó volt, addig több, mint 10 millióval kevesebba vevője ta Csonkaországban a magyar kereskedelemnek. Ebből annak kellett volna következnie, hogy a kereskedelmi üzletek száma osökken, ezzel szemben nemcsak Budapesten, de a vidéken is majdnem 50 százalékkal több a kereskedők száma, mint amennyi békében volt. Bár milyen fájdalmas is,, mégis be fog következni az, hogy a kerískedők száma apadni fog és ez maga után vonja majd, hogy a kereskedelem is konszolidá/ltabb lesz. Sajnos a háború alatt és az infláció idején könnyű lelkiismeretű és szakképzettséggel nem is rendelkező egyének lepték el a kereskedelmet és nagyon sokszor ezek az inflációs hazardőrök juttatták válságos helyzetbe megbizh i tatlan konkurenciájukkal a régi hivatásos kereskedőket is.-Nem lehet elhallgatni azt sem, hogy a mai vásárlóközönség el van szegényedve. A két évvel ezelőtt kezdődő és ebben az évben meglehetősen kiszélesedett mezőgazdasági krizis csak fokozta a magyar vásárlóközönség vásárlóerejének csökkenését. Én, mint országgyűlési képviselő, elsősorban falusi és agrárius érdekeket^ képviselek. Sem én, sem politikai barátaim azonban sohasem sülyedtünk odáig, hogy osztályérdekeket támogatnánk törvényhozói munkásságunkban. Azt azonban higyje el nekem a kereskedő világ, hogy a magyar kereskedelemnek elsősorban és legfőképen az az érdeke, hogy a vérszegénnyé váló magyar mezőgazdaságot talpraállitsuk, mert olyan országban, ahol 1.500.000 nagy, közép és kisbirtokos él, ezeknek vásárlóképességét kell elsősorban emelni. A kereskedelem hivatása a mezőgazdaság megmentésében rendkívül lénygges, mert a legtökéletesebb és a legbelterjesebb termelésnek sincs közgazdasági és nemzeti szempontból je'-intősége akkor, ha egy szolid, müveit és hivatása magaslatán álló kereskedelem a mezőgazdaság produktumait a legrövidebb uton és a legolcsóbban el nem tudja juttatni ugy belföldön, mint külföldön a fogyasztókhoz. Jói tudom, hogy a magyar mezőgazdaság terményeinek értékesítése kuli* földi relációban elsősorban külpolitikai feladat is, de a külföldi kapcsolatok megteremtése nem kevésbé függ a jónevü és nagy külföldi összeköttetésekkel is rendelkező magyar kereskedelmi osztálytól. Kormánynak és törvényhozásnak csak az lehet a feladata, hogy minden akadályt elhárítson a külföldi kereskedelmi kapcsolatosak megteremtésének útjából. Amjanyiben átérzem a jelentőségét gazdasági szempontból is a kereskedelem tevékenységének s amennyire őszintén szeretek beszélni azt is meg kell mondanom, hogy a kereskedelem sikere nem kis mértékben függ attól,hogy a kereskedő osztály megtisztítsa magát azoktól a háborús és inflációs elemektől, akik kellő morális érzék és kellő kereskedelmi szaktuiás nélkül csak kárt okoznak ugy a gazdasági életnek, mint magának a kereskedelemnek. A túlzott optimizmus épen olyan káros,mint a pesszimizmus. Sikert azonban ugy az egyes ember, mint egy-egy átársadalmi osztály csak ugy tud elérni, ha bizla: munkájának sikerében. Én a jövő szempontjából még a mai szomorú helyzetben is abszolút optimista vagyok s a magam részéről bizdim abban, hegy a külpolitika és . „ hitelélet oda fog fejlődni a jövő év során, hogy a magyar kereskedelem több reménységgel és sikerrel dolgozhatik majd Csonkaországunk kétségtelenül nehéz farentján. • • * A vqgyonvéhBág fruza ára^ A mezőgazdasági ingatlanok v-gyonválteága fejében fizetendő buza árát december havára métermázsánként 21 pengőben állapították meg.