Hetikiadás, 1929. január-december
1929-02-05 / 5 [1515]
/i. G. a világ ura folytatása./ A koncentráció még folyamatban van. Kéneto re zágban például aáp osak az I. G. káron nagy gyárában állitják elő a kálisalétronot, mig *. kisebb káliüzomeket már leállitották és ezek a rájuk eső kvótát már készen kapják az I. G. gyáraitól. £z a racionalizálás lehetővé teszi, hogy ezek a kisebb üzemek^most másra h .sználjak fel berendezésüket, a kálisalétroaot pedig egységes minőségben, az eddiginél olcsóbban és jobban állitják elő. **z I. G. roppant szervezete természetesen ma már túlnő két ember elképzelésén és irányításán. *z I. G. mint soha sem látott óriási egyéniség, a világ gazdasági életében ma már önmagát irányítja. Az elnökök, vezérigazgatók, igazgatók légiója ma már nem ura, hanem szolgája ennek a gazdasági egységnek. Kormányosok egy hajón, amelyet a tenger ősereje visz tovább. Az I. G. születése és jelenje a jövő útját mutatja, mert megdől a politika, megdőlnek a határok a munka hatalmas organizációja előtt. Ennek a ^gondolatnak imperializmusa, modern imperializmus, mert az. I. G. nem gazdasági háborúval, hanem békés megegyezésekkei, szerződésekkel vonta maga mellé a külföld iparát. Es a fejlődésnek az a foka, „melyre eljutott, az európai kémiai ipar, előtte áll még a többi nagyiparnak, úgyhogy . jövő Európájának térképe már csak egyet mutathat: a munka szervezeteinek ogy..iást átölelő, egymást segitő hatalmas kórjait. A munkát mindenek felett. Buza terme lés ink átlaga a többi országokéhez viszonyitva , . .la caony ni vőn áll. A magyar talajviszonyok kedvezőek a gabona termeléshez és az éghajlat is aránylag megfelelő. Néha a nyári hónapokban kevés a csapadék, ennek s hátránya azonban elég ritkán mutatkozik nagyobb -értékben. Meg vannak tehát a természetadta feltételek ahhoz hazánkban, hogy jó termést érjünk el. Sajnos az eredmény azt mutatja, hogy Magy-.rország a gabon .termelési átlagokban meglehetősen messze elmarad a vezető államoktól. Rómában székei ~z a Mezőgazdasági Intézet amely a világ összes országaiból gyűjti az adatokat a mezőgazdasági termésekre vonatkozólag. Ennek az intézetnek legújabb kimutatása szerint a búzának a termésátlaga legnagyobb Dániában, ahol 25 métermázsa a holdankénti termésátlag. Magyarország 13.06 métermázsa termésátlagáv.1 csak a huszonnegyedik helyen áll a búzatermő államok között, A rozsban Belgium vezet, itt a termésátlag 29.9 métermázsa, mig mi osak a harminckettedik helyen állunk, mivel csupán 8.57 nétormázsás átlagot tudtunk elérni. Hasonló a helyzet az árpánál, amelyben a., legtöbb termés B 0 lgium területén mutatkozik, 24.54 métermázsás átlaggal. Magy. rország az árpában csak a 29-ik helyre jutott 12.10 métermázsa átlagterméssel, A zabtermésben Svájc vezet, amelynek a termésátlaga 22.20 métermázsa, mig Magyarország a 23-ik helyen áll, minthogy az átlag nálunk csak 12.24 métermázsa. Aránylag legkedvezőbb a helyzet a tengerinél, ámbár itt is nagyon messze következünk a sorban. A tengerinél a legtöbb termésátlag Svájcban mutatkozik 39 mátermázsával, mig Magyarország a 19-ik helyen ill, amennyiben nálunk az átlag 16.71 métermázsa. Azaíógabona kulcsa. A malmok által februárban természetben megkeresett gabonának az általános forgalmiadó alapjául szolgáló átlagos árát métermázsánként a következőkép állapították meg: buza 23,rozs /kétszeres/21,arpa 25,tengeri 25,zab 23,köles 25,tatárka 22, oasu /konkoly/ 19 pengő.
