Hetikiadás, 1929. január-december

1929-11-26 / 47 [1515]

A l.vegö szakértői. OBStoSgu^U* Van abban valami végtelenül mulatságos és jellemző , ahogy sokszor emberek fölényüket /amely nem egy esetben ál fölény/ fitogtatják. Például: valamit megtanulnak,mondjuk megtanulják azt az elemi ismeretet,hogy mi a levegő összetétele. Azt tudni,hogy mi a levegő összetétele, igazán nem követel sok intelligenciát.Dehát persze még mindig sok az olyan ember száma,aki ezt seai tudja.S most jön aztán a hencegés. Ez a "levegő szakértő" korántsem' tudós. Ugyan,dehogy.Természettudományi,kémiai,stb.ismeretei a lehető legelemibbek. Talán nincsenek is erre vonatkozó valódi ismeretei.De megtanulté, a levegő összetételét s ezt i^ost valahogy tudtára kell adnia a világnak. Ahol,amikor módjában van,erre a kérdésre utal. Szemüveg nélkül éa szemüveges okoskodással tárgyalja meg a kérdést. Micsoda? Ön azt sem tudja? Hogy nevezheti magát a mai kor emberének,ha azt sem tudja,hogy mi a levegő összetétele? Engedje meg,hogy megmagyarázzam önnek,hogy voltaképen miről van szó. Hát erről.... S erre elkezd beszélni s a szegény áldozat,aki inkább friss levegőt szeretne szivni,kénytelen eltűrni a levegő összetételének a magyarázatát s végül megutál levegőt.tudományt,mindent,pedig erről sem a levegő,sem pedig a tudomány nem tehet. S mialatt ez a "levegő szakértő" magyaráz,osak jár a szája,sok mindenfélét összehadar,semmit sem tud jól,a szavak azonban tombolnak benne és körülötte,szinte kéjes elégtétellel állapitja meg saját magáról,hogy ő mennyit tud. S akár jól esik,akár rosszul esik környezetének,azt a tudatot el kell viselnie,hogy e a "levegő szakértő" a környezetben mindenkinél többet tud, S aki azt meri állitani,hogy nem szerény,arr°l az emberről lemondó gesztussal ". levegő szakértő" megállapítja,hogy hát persze

;

persze,ezzel az irigységgel szemben nem lehet tenni semmit,mert ilyen az emberi természet. FéleLem a kígyók

t

ól. A kigyótól való rettenetes iszony ós rettegés általában nevelés dolgp.,amit pszichológiai kisérletek alkalmával fényesen be is igazoltak. Apró gyermekeket engedtek egy ártatlan kigyó közelébe és megfigyelték,hogy csak azok a gyermekek féltek és ijedtek meg a kígyótól,akiket a félelemre és^irtózatra ráneveltek. Évente tömegesen pusztulnak ki az ártalmatlan kígyók,mert tudatlan emberek nem képesek különbséget tenni a mérges és az ártalmatlan fajok között. Az ártalmatlan kigyó a gazda legjobb barátja. Van kigyó,amely egy nyár folyama alatt képes 150 mezei egeret kipusztítani,ezzel szemben egyetlen mezei egér tiz hatalmas törzsű,egészséges fát a gyökerén keresztül kipusztít ugyanazon idő alatt. Mennyi sok ve teményTj termést hány értékes,szép fát lehetne megmenteni,ha a tudatlan emberek nem üldöznék az ártalmatlan kigyókat. Egy éhes kígyó - megfigyelték - egyszeri értkezósro képes egy egész nyulfamiliát,vagy nyolc mezei egeret elfogyasztani. Néha a színüket változtatják,ami időközönkint történik s a különféle fajok szerint váltakozik. A csörgőkigyó korát osak a vedlési számok alapján lehet megállapítani,ami átlag évente kétszer van. Ellentétben a közfelfogással a kigyó nyelve ártalmatlan és ezt hallásra,izleiésre és tapintatra használja. A kigyó érzékei között .• . a hallása van legélesebben kifejlődve. A kigyók csak akkor használják férges mirigyeiket az ember ellen,ha az támadólag lép fel. A mérges kigyó ezt a fegyverét élelemkeresés közben áldozatai ellen használja. Egyébként a legtöbb kigyó igen tanulékony és ha megfolelőkép kezeljük: engedékenyek.