Hetikiadás, 1929. január-december
1929-11-26 / 47 [1515]
.4 kereskedelemügyi miniszter a kézműipar helyzetének jí vitására többirányú pro grammot dolgozott kii Első intézkedése az volt,.hogy a kézmüiparcsckkal előadások és olósó állami anyagvizsgálat utján megismerheti a felhasznál mdó '-nyig minőségét,'hsználhatóságét és felhasználási módját. Igen fontos ez a helyes és célszerű anyaggazdálkodás szempontjából. További intézkedéskép ízt tervezi a miniszter,hogy z iparoktatási intézetekben ' kézmüiparosok -z áltiluk szükségelt tárgyakat az intézet gépén kedvezményes áron állíthassák el 5* Szaktanácsokkal is ellátják az intézetek a ké zmüiparo soka-t és segítségükre lesznek a kalkulációban isi Végül elő akarja mozditani a kereskedelmi miniszter a kisipari műhelyek célszerűbb berendezését, A régi műhelyek úgyszólván költség nélkül átrondezhotők volnának oly móaon,hogy a fűtés-világitás kérdése ,a munkahelyeknek a sok jára3kelést fölös!ogossé tevő beosztási elkerülhető legyen és ezáltal a műnkagépek teljesítőképességű is fokozódjék. E célra azonban kívánatos volni,hogy az egyes szakmákban legyenek olyan célszerűen berendezett műhelyek, amely ok a többieknek mintául szolgálhassanak. A miniszter szakértőkkel megvizsgáltatja az egyes szakmákban kiválónak ismert iparosok műhelyeit,velük a célszerűnek látszó változtatásokat megtérgyaltat ja J s igy fognak majd kialakulni azok a mintamühelyek, melyek r való élet követelményeinek minden tekintetben megfelelnek. Nagyszámú tenyészjuhot adtunk el a török kormanyi: \k. Törökország juhállományát memesiteni akarja.A magyerországi tenyésztett morinókk-vl tett kisérletek,9 török szakértők szerint nagyon jól beváltak és ezért most a török kormány több r mint ezer darab juhot vásároltatott nálunk,meg pedig 5dö drb.kost és 426 drb.anyajuhot.A tőrök bizottság a következő helyeken vásárolt: Pusttapó,Cibakháza,Szajol,Telekpuszta, Kéthalom,'Jsikópuszta, Sz^ntmargitapuszta,Diós jenő,Vésztő,Csud ball--, Hortobágy,Debrecen,Por >szló,Tiszadob,Tiszaszenti ire,Puszt ataksony ,EuzeSgy,- rnat,Kárászmegy er. A török juhvásérlók 'i rendes árakhoz viszonyítva az anyajuhoknál 100-250 százilék03,a kosoknál 230-350 százalékos felárak" t fizettek s tonyé-zjjuiiokért. A"szegény" Amerika. Mifelénk mindenki azt képzeli,hogy Amerikában,i "korlátlan lehetőségek" hazájában jólétbon él •: nép, az álounivó. sokkal magas iba,mint nálunk ás az óriási ga. zeLi& ágból • z el3Óbb nép osztályoknak is elég sok j-fffc.Nedóz elhinni,de a valóság ezzel azemben egészen más.Davis munkaügyi államtitkár jelentette ki nemrég,hogy az amerikai lakosság 86 p-\x szegény. Mi lehet önnek a magyarázata? Egyszerűen az,hogy az óriási ga.zda.ság nagyon aránytalanul oszlik meg az gyes emberek között. Az egyesült Államok nemzeti v gyonáa.ik 56 70-a,toaát, több mint a fele, i lakosság 1 /o-ának a kezében van. Az egy százalékon tul is vannak gazdag emberek,viszont a népesség nyolcvinhét száz 'lék i a "szegények",nagy számuk ellenére a nemzeti vagyonn k csupán 10 )Jval rendelkeznek .A stati s atika megállapította f hegy az egész Lakosság 70 c-a teljesen vagyánál: m„ Az évenkénti nemzeti jövedelem összehasonlíthatatlanul nagyobb k m.tnt Európában,de minők t jövedelemnek csak a fele gyarapítja az álta; ánoa gazdagodást,a másik felével a már meglévő tőkeállományt növelik,szóv .1 ez a rész uj"-bb váll UJcozások és befektetések javára szolgái .Az Ip >.ri munkások jöveaelon, még ?. lagpro-sp-erálóob iparokban sem elég arra,hogy többgyermekes osaiáa .uknak jó- mególhwtést biztosithasanak« Ha. valamelyik munkás megbetegszik, vagy szer^ncsétie.nség éri,nyombon a mások jótékonyságára azorul. » szociális viszonyok,mint látjuk,: világ Leggazdagabb államában som ki élégiUJD
