Hetikiadás, 1929. január-december

1929-11-12 / 45 [1515]

j.y<sv .novemüer L&» Vérző sebek. Kiújulnak ismét vérző sebeink.Az alig behegedt trianoni sebeink újra vérezni kezdenek.Mintha szándékosan nem engednék,hogy elfelejtsük a multat,a közeli megaláztatást,az embertelen megcsonkitást,a velünk szemben elkövetett,a világtörténelemben páratlanul álló igazságtalanságokat. A trianoni kegyetlen békeszerződés rendelkezései közé : álnok szemforgatással beillesztették azt a jámbor rendelkezést is,hogy az elszakított területek magyar lakosságának kulturális és anyagi javait bántalom nem érheti az uj államok részéről és minden ilyen sérelem esetében nemzetközi döntőbíróság hivatott igazságot szolgáltatni a vitás kérdésben.A kulturális bánt almákról nem is beszélve,a román államnak első dolga volt a békekötés aláírása után az,hogy az erdélyi magyar opténsbirtokosok földjét csaknem semminek mondható kártalanítási összeg ellenében,agrárreform óimén kis ajátitotta , elvette és a magyar birtokosokat koldusbotra juttatva szélnek eresztette. Mikor pedig a magyar birtokosok döntőbíróság elé terjesztették ügyüket és a döntőbíróság magét ebben az ügyben illetékesnek is mondotta ki,akkor a román kormány egyszerűen visszarendelte a döntőbíróságba kiküldött bíróját,amivei megakadályozta a döntőbíróság további működését és ítélkezését. A békeszerződés rendelkezései szerint ilyenkor az ügy a Népszövetség elé tartozik,amely az egyik fél visszarendelt bírája helyett két másik semleges bírót nevez meg,akik közül egyet a döntőbíróságban megmaradt bíró kormánya kiválaszt és ennek közreműködésével tárgyalnak és Ítélkeznek a vitás ügyben. Meg kell állapitanunk,hogy a Népszövetség az erdélyi optánsöc perében eddig még mindig nem teljesítette ezt a kötelességét. Most azután,ahelyett,hogy döntenének ebben az ügyben és érvényt szereznének a békeszerződések parancsoló rendelkezéseinek,mint ahogy siettek azoknak érvényt szerezni területeink zétdarabolása körül,azt a felszólítást intézték hozzánk,hogy a magyar kormány mondjon le a békeszerződésbe iktatott jogáról és vállalja magára az optánsperben érdekelt magyar állampolgárok kártalanítási összegének megfizetését Ez pedig annyit jelent,hogy a magyar adófizetők saját zsebükből fizessék meg azoknak a földbirtokoknak vételárát,amelyeket a román hatóságok kisajátítás címéi elvettek a magyar földbirtokosoktól és részben kiosztottak az oláh parasztok között,részben pedig egy tagban meghagyva a román kincstár kezére juttattak. Szóval nem elég,hogy elvették tőlünk területűik kétharmad részét,hanem ezenfelül még azt akarják kicsikarni tőlünk,hogy fizessük meg e területek árát még -gyszer nekik,hogy ők fizethessenek. Mindanezt most összekeverni igyekeznek a jóvátételi fizetésekkel olyanformán,hogy ha Magyarország ezt a fizetést magára vállalná,Ők hajlandóak volnának lemondani velünk szemben minden továbbiba jelenleg fizetett jóvátételi összegeken tul támasztható esetéeges követeléseikről. A magyar kormány álláspontja ezzel szemben nyilt és egyszerű Semmiképe sem engedheti azt,hogy azt a két kérdést mesterségesen összekevErjék. A jóvátételi fizetések ügye 1943-ig szabályozva van és addig semmiféle címen más fizetést Magyarország kiróni nem lehet. Az optánsügy ettől teljesen független ügy,melyet semmiképen sem lehet kapcsolatba hozni a jóvátételi üggyel.Az optánsügy magánjogi követelés,a román állammal szemben,amit a kisajátított birtokok tulajdonosai indítottak; a jóvátételi fizetések pedig közjogi természetű fizetések, amiket a magyar kormány elvállalt és pontosan teljesít. A két ügyet: a magán jogi követelést ós a közjogi tartozást,összekeverni nem lehet és a magyar kormán" nem is engedheti meg. Ezenfelül még azt is tekintetbe kell venni,hogy ha a magya kormány elvállalná a kisajátított birtokok kártalanítását,akkor ezzel példát szolgáltatna a jövőben hasonló más eljárásokra is,mert hiszen nem minden magyar birtokot vettek el magyar birtokosaiktól az elszakított területeken és könnyen megtörténhetne,hogy azután egy csapásra minden más birtokot elvennének éí tulajdonosaikat a magyar kormányhoz utasi&anák a birtokok árénak kifizetéséért. Ennek pedig nem szabad megtörténnie,sem a birtokosok,sem pedig a magyar kormány érdekében sem. A román kormány pedig hiába indította meg a kisantant segítségével Magyarország ellen sajtóhadjáratát,melyben a magyar kormányt bűnbakul szeretné a világ közvéleménye elé állítani. A magyar kormány engedheti magát terrorizálni többé,hanem a békeszerződés rendelkezéseihez ragaszkodva,sürgeti annak végrehajtását,vagy ellenkező esetben el kell ismernie mindenkinek a világ szine előtt,hogy a trianoni békeszerződés megsemmisült,mert rendelkezéseit nem lehet érvónyesiteni. _ _