Hetikiadás, 1929. január-december

1929-02-05 / 5 [1515]

Jk 10 es az ember sporteredményei. A sportok századában annyira tökéletessé vált a tréningrendszer , hogy na már körülbelül azon a határon járunk,amelyet az átlag emberi szervezet aligha tud átlépni.Ez a megállapítás más szóval azt jelenti,hogy a világrekordokat - legalább is az atlétikában és a kerékpározásban - lényegesen nem fogják tulszárnyailni,megjavitani» A szakértők szerint az úszás az a sportág,amely még nem forrott ki teljesen] a vizten való célirányos helyváltoztatás gyorsasága a különböző úszásnemekben még nem a tökéletesség megközelítése,mert hiszen nem egy esetben azt latjuk,hogy a még fejletlen, 15-17 éves ifjak is meglepi':', trénereiket egy-egy világrekorddal. * futásban és kerékpározásban azonban már nincs meglepetés. Nagy eredményt csak fejlett szervezet és hosszu,szorgalmas tréning árán mutathatunk fel. Itt nem is döntögetnek nyakló nélkül világrekordokat,tehát ez a két sportág alkalmasnak látszik arra,hogy a régi világ leggyorsabb és legnépszerűbb állatával, a lónak futásával összoshasonlitsuk. Ez i gondolat - fölösleges talán mondani is - Amerikában született meg.Ott állították ki egymás mellé a legjobb kerékpárost és a leghíresebb zsokét,hogy feleletet adjanak az elsőbbség kérdésének eldöntésében. Sporttelepen - tehát a kerékpárosnak is, lovasnak is megfelelő talajon - történt meg a nagy összecsapás, *z első öt kilóméter az ember győzelmét mutatta,azután azonban kezdett mutatkozni a ló szervezetének nagyobb állóképessége és a tizedik kilométert jelző oszlop előtt már a paripa surrant el előbb, Harminc kilóméternél a kerékpáros majdnem egy kilóméterrel volt előbbre és a ló mindjobban visszaesett,ugy hogy •negyven kilóméter után a viaskodás az emberi erő,helyesebben a géppel felfokozott emberi erő,diadalával végződött. Parisban a franciák is megcsinálták ezt a próbát. Ott is az ember győzött. Á mindenre vállalkozó amerikaiak ekkor lovat és gyalogos embert versenyeztettek. *»zt mondják, bár igen nehéz elhinni,hogy az ember, aki hires indián futó volt,előbb érte el a negyvenedil kilóméter végét, A hozzáértők erre azt mondják,hogy az indián trenírozott,készült a versenyre,míg a lónak hosszú a negyven kilométert végig vágtázni,vagy végig ügetni,azonkívül még legalább ötven kilógrammot is kellett nyereg és lovas képében a hátán cipelnie,míg az indián egész ruházata,tehát megterhelése,alig ütötte meg a .él kilógrammot. Az amerikaiak ellen és a külső látszat mellett szól a ló ugrásban elért eredménye. Sant Franciscóban,-;, mult század legvégén, kezdték tanitani a lovakat magasugrásra. Talán félév múlva egész Európát bejárta az a hir,hogy egész csomó amerikai ló ugrik két méterV magasba. Nálunk természetesen kételkedtek benne és elkezdték tanitani az európ i Íj vaka t- is ,mo,lyek a 160 centiméterrel még megbirkóztak,de feljebb nem jutottak. Végre 1897-ben egy Mistouri nevü francia ló átugrotta a 180 centimétert. i\9pl-bcn löwenstein Alfréd belga bankár,aki a mult évben titokzatos körülmények 'között a tengerbe esett repülőgépről, Snnquerant nevü lovával átugratta a 190 centimétert. Még ugyanabban az évben Blackdevil francia ló elérte a két motoros határt. Ekkor tünt fel Conspirator,az ausztráliai csodamén,mely 1906-ban átugrotta a ma is világrekordot jelentő 235 centimétort. /A 250 cm. magasra V feltett lécet mátső lábával rúgta le./ Ez a ló legnagyobb magasugró eredménye,mig az emberi 202 centiméter .. A ló teljesítménye sokkal értékesebb,mert még legalább 50 ki lógrammot kell számtani a lovasara is. megpróbálták lovas nélkül haj tőszárral is az ugratást,de a ló igy - bár a tehertől megszabadulna - nem mer ugrani, mert bizonytalan a mozgása. Conspiratot egyedülálló tehetség volt.de a 200 centiméteres magasságot is csak két atléta tudta túlszárnyalni. A kiválóbb lovak 200 Cm., a kiválóbb atléták pedig 190 cm. körüli eredményt szoktak elérni. Ezzel szemben a rövidebb távolságokon a ló átlagban kétszer olyan gyors, mint az ember .Néhány adat: az anp-ol telivér 56 k.V.-os súllyal 1 perc alatt fut egy kilómétort, 2 perc 36-38 mp. között a'2400 méteres úgynevezett Derby-távolságot,mig az ember az ezer métert 2 perc 25.8 mp. és a 2000 métert 5 p. 23.4 mp. alatt tudta leggyorsabban megfutni.Folyt.köv./