Hetikiadás, 1929. január-december

1929-10-22 / 42 [1515]

Az igaíi jóvátétel. Ksaekció 1989. október 23. Most, mikor a magyar gazdasági élet jórészben a békeszerződések következtében , másrészt pedig a világ általános gazdasági válságának függvényeképen alig birja fentartani magát a teljes összeomlás szélén, a párisi bölcsek tiz évi hallgatás után újra hozzáfogtak ahhoz, hogy a kifosztott és kíméletlen megcsonkitottsága után nagynehezen talpraálló Magyarországra ujabb jóvátételi terheket rójanak és azok behajtását mielőbb megkezdjék. A népszövetségi kölcsön felvétele alkalmával ugyan megállapodás történt, hogy Magyarország jóvátételi tartozásait negyvenkét éven belül nem fogják megálk pitani és behajtani, most pedig, alig hat esztendővel a népszövetségi kölcsön felvétele után máris azon tanácskoznak, miképen lehetne a Young-tervezet folyamányaképen Magyarorszagra kir-óni a jóvátételi összegeket. ^em elég, hogy az ezeréves ország területét feldarabolták és annak kétharmad részét tőlünk elragadták, most még azt kivánják, hogy Magyarország f,"zessen azoknak az államoknak, amelyek területünkből nagyra gyarapodtak. A békeszerződések rendelkezései a józan ésszel ellenkező kikötésekkel terhelték^, meg'' a magyar gazdasági életet,amelynek súlya alatt görnyedünk. Kikötötték az«, hogy az ország népének adója nem lehet kevesebb, mint a környező államok népének adója. Ez a kikötés az ország pénzügyi felségjogát köti gúzsba és ennek fenmaradása különös terheket ró az ország népére# Ezerikivül, ámbár,az ország népének közfelfogásával merőben ellenkezik, a békeszerződések rendelkezései alapján mégis zsoldos katonaságot kell Magyarországnak tartania, melynek fen tartása súlyos áldozatokkal ját és többe kerül, mintha százezres létszámú sorozott hadsereg kölségeit kellene viselnünk. Ez a rendelkezés az ország katonai felségjogát sérti és annak fenmaradása állandóan beleütközik az ország önrendelkezési jogába. Közjogi téren még más megkötöttségeket is tartalmaz a békeszerződés, amik állandóan kétessé teszik az ország függetlenségét és önálló rendelkezési jogát. Ezek közé tartozik az a rendelkezés is, hogy a királykérdés személyi része csakis nagyhatalmak jóváhagyásával oldható megi Ahelyett, hogy ezeket a méltatlan kikötéseket és terheket revideálnák és rálépnének a békés megegyezés útjára, most ujabb csapást szeretnének mérni a gazdasági bajokban sinylődő magyar népre. Ez a kisérlet azonban nem vezethet eredményre. A helyzet a párisi békekötések óta jelentékenyen megváltozott és Magyaroroszagon nem vehetnek többé könnyű győzelmeket a kisantant államok, még pénzügyi téren sem. A kapzsi fosztogatásnak ideje már lejárt és ha a józan ész és elfogulatlan gondolkodás felül-kerekedik a világ dolgainak intézésében, akkor a nagyhatalmak vezető államférfiai álmélkodva ütik fel fejüket, amikor azt hallják, hogy a kisantant államok, melyek kifosztottak bennünket, elvették a leggazdagabb ipari vidékeinktet, • . elragadták legdúsabb termőföldeinket, igába hajtottak sokmillió magyar állampolgárt, most a békekötés után tiz évvel még azzal mernek elöállani, hogy fizessünk nekik, kmiért elvették országunk kétharmad részét. A szerénytelenségnek és emberi kapzsiságnak ezek a megnyilvánulásai már valóban kisantanti mérebéket öltenek. Elérkezik azonban májd annak az ideje is, mikor a kisantantot megmérik és akkor bizonyára könnyűnek fogják találni. Akkor majd jönni fog, mert jönni ke 11,az iga.zi jóvátételnek, az igazságtalanságok jóvátételének.