Hetikiadás, 1929. január-december
1929-10-08 / 40 [1515]
gkik mindenkinél okosabbak, • ú legkínosabb eniDortipusok egyike az az ember,akinek semmi sem tetszik. Na adj Isten,hogy valamire is azt mondaná: az.jő.ez szép,ez kielégítőc Istenem,hí mondaná,akkor esetleg az irigységtől megütné a guta. Ha mondaná,akkor elhomályosulna a nap,megszűnnék ragyogni a csillag,elvesztené fényét a hold és általában tűrhetetlenné válnék az univerzum sorsa. Hogyisne: jót tudott mondani valakiről! Viszont boldog-e az ilyen ember? Dehogy boldog! Hogy is lehet boldog az,aki soneaim. egyebet sem ért, mint a lesajnálast. Hogy is lehet boldog az,akinek egyetlen szempontja: lebecsülni, lekicsinyelni embereké t, dolgokat, annyira , a mennyire csak lehet, AZ ilyen embertípusnak igen gazdag a szókincse,amikor a lesajnélásról van sző,de annál silányabb,sőt annál is rosszabb,amikor arról van szó,hogy valakiről elismerőleg kell nyilatkozni. Mennyire üres és sivár lehet az ilyen embérmek a lelke. Egyáltalában lehet a lélek fogalmát ilyen esetben alkalmazni. Mennyivel különb az ilyen embernél a legprimitívebb ember, akinek nincs sok mondanivalója, aki szürkén,egyszerűen éli le életét,de - emberi módra. Ám az irigy természetű,a gonosz képzeletű,a mindenbe silányságot belemagyarázó ember - az nem is ember. Valami átmenet az ember és olyan lány között,amelyet nem ismerünk. "Z az érdekes az efajta természetű ember esetében - már mint lélektanilag érdekes - hogy nemcsak az élőket irigyli,hanem a holtaicat is. Mondjuk,hogy az illetőbon van valami kultúra.Ez persze rendesen álku túra, de mondjuk,hogy van. Már most,mit tud az illető mondani? Például a múltról? Például Shakespeareről? Oh elavult. Igen, ilyen ostobaságot képes mondani •Elavult. Képes azt mondani,hogy Shakespeare teljesen lejárattá magát T Nem szabad azt hinni ,hogy ismeri Shakespearet .Korántsem.Talán tudja, hogy Hamlet nem sajt. Talán azt is tudj a, hogy bizonyos dán királyfi, aki nem tudta megtalálni a sorsát az életben.De többet,rendesen,nem igen tud. Ám lebecsülni,azt igen .Lebecsülni Shakespeare heboCsülni mindent, ami nagy és ki váló„Még azt is,ami halott.Még azt is,ami messze esik mindattól,ami esetleg érdekeibe ütközik. Mert az ilyen ember egyszerűen képtelen arra,hegy jót, szépet, nagyot meglásson akármiben ..Még az igazi nagyságban sem tud„a meglátni.Sőt az igazi nagyságot egyenesen tehernek érzi. Kellemetlennek. Kinosnak.Visszataszítónak. «z igazi nagyságról nem akar •fcudni,mert neki magának egyetlen egy olyan atomja sincsen,amely a nagyság megértését lehetővé tenné. Hogy a nagy lelket megértsük.ahhoz nemcsak tudás kell,hanem jellem is.Komoly,szép.becsületes,megbizha£ó,tisztességes jellem. S annál kevésbbé tud igazán elismeréssel adózni az élő nagyoknak.Hogy is tudna ..Hogy is lenne képes erre.Megenné a fene,ha például £12$*"* X-ről azt mondha thá, no gy szociális tevékenységével használt körzetének .vagy <fe-.*.Z-ről megállapíthatná, hogy festményei csakugyan a szépség szolgála taben állanak, s csakugyan a szépség gazdagításához hozzájárultak. Nem,az ilyen embertípus az efajta elismerésre nem képes. Immúnis volna vei- szemben. De boldog-e? Nyugodt-e? Harmónikus-e az énje? Egyáltalában nem az.Mert akinek csak gonosz a nyelve,snnak nem lehet jó a lelke sem»Áklnek csak 1ebeesmérlök a szavai,az nem ajándékozhatja meg saját magát sem boldogsággal. 3 ez a nemesség bosszúja a nomtelenséggel szemben. Sz az élet bosszúja azzal az emberrel szemben,aki mindenki mástól irigyli az életet.-, • o r t—
