Hetikiadás, 1929. január-december
1929-10-01 / 39 [1515]
A pénzpiac feszültsége és a p énzin tézetek. A pénzpiacon a helyzet napról-napra su^saob les:," 3 ennek következtében mind gyakoribb a panasz a pénzintézetek ellen* Hogy pénzhiány van és hogy a kölcsönök drágák,azt nem lehet kétségbevonni,de ennek a viszonyok és nem a pénintézetek az okozói.A jegybank kaaatlába magas,a közönség is mind magasabb kamatot kivan betétei után.Ha csak a bankok volnának az okozói a pénzdrágaságnak,ugy a magántőke egészséges konkurrenoiét támaszthatna a bankoknak és ezzel a pénzintézeteket is a kamatláb csökkenésére kényszeríthetnek.De a magántőke ma még drágább,mint a banktőke,ami azt mutatja,hogy a közönség kezén is kevés a pénz. Az utóbbi időben állandó a vád,hogy a bankok visszatartják a pénzt éo hogy a pénzhiányt mestorségesenridézik elő. A pénzintézetek nem abból élnek,hogy a pénzt pénztáraikban gyümölcsözetlenül felhalmozzák,hanem abból, hegy kamatra kölcsönadják.Ha tehát a bankok mégis a hitel korlátozására kényszerülnek ,kell,hogy ennek mélyebb gazdasági okai legyenek,s ezek az okok meg is vannak.Normális időkben azok a pénzintézetek a legvirágzóbbak,amelyeknek ipari vállalataik vannak. Most azonban ezek a vállalatok súlyos gondokat okoznak az őket alimentáló pénzintézeteknek. A pénzintézeteknél összegyűlt pénzek nagy részét tehát ezeknek az iparvállalatoknak finanszírozása veszi igénybe'. zonkivül a hazai és külföldi tőzsdéken uralkodó árfolyamcsökkenés az elé a Kényszerhelyzet elé sodorta a pénzintézeteket,hogy vissza # kell vásárolniuk a saját és a koncernjükhöz tartozó vállalatok részvényeit. És erre is óriási öszszegek kellenek. A pénzintézeteket e szerint két oldalról is fenyegeti az immobil! zálódás veszedelme.Azokat a nagy összegeket.amelyekre az előbb emiitett okokból szükségük van,csak a betétek növekedésével tudják elő teremteni.De a betétek nem növekednek oly arányban aminpra arra szükség volna,mert nálunk megfelelő tőkeképződés nincs. Ehhez járul még az is,hogy a pénzintézetek által váltó ellenében kihelyezett összegek a váltók lejáratakor csak nehezen folynak be, mert a váltóhiteleket igénybevett vállalatok inkasszója is rossz és ezek a váltók lejáratkor fizetés helyett prolongáltatnak. A hitelviszonyokat még rosszabbá teszi és a bizalmi krízist még fokozza,hogy olyan cégek le,mint legutóbb egy 72 éve fennálló és egyébként aktiv magánbanké ég,a hiteimegvonások és rossz inkasszó folytán immobilizálódtak.Ha az ember mindezeket a körülményeket mérlegeli arra a meggyőződésre kell jutnia,hogy a pénzintézetek azért korlátozzák a hiteleket,mert nem tehetik ki magukat az immobilizálődások veszedelmének. A tengeriszáritás és a sertéshizlalás. A legutóbbi hivatalos vetésjelentés megállapítása szerint hazánkban 1,908.000 holdon vetettek tengerit,a..- termés pedig közel 10 millió q. lesz,tehát a tavalyinál lényegesen nagyobb. Ezt a hivatalos jelentést mindenben megerősített ék a tőzsdére érkező magánbecslések és talán a kedvező terméskilátások okozták,hogy nagyobb hausseangazsmánok a tengeri határidőpiacon nem alakultak ki. Különben is,amint békében Bácska és Bánát tengeritermése szabta meg^ tengeri árát,ugy most is főleg a jugoszláv éá. romén terméskilátások befolyásolják az árnivó kialakulását. Jugoszláviában néhány hét óta megjavultak a tengeri vetések,sőt nagy termés ígérkezik Romániában is.E körülmények magyarázzák meg azután,hogy határidőspiacunkon miért szerepelnek eladókként a jugoszláv és^ román cégek.Az effektív üzlet ugyanis nem sok jóval biztac,a november-januári tengeri Bécs és Szob paritásban egyaránt lanyhán tendált.Nincs ugyanis megfelelő tőkéjük a hizlalóknak,hogy előre biztosítsák szükségletüket,sőt a hizlalási tevékenység nagymértékben visszafejlődött az elmúlt évek veszteséges üzletei folytán,már pedig kellő felvevők hiján nem számithatunk áremelkedésre.Egy-két hónappal ezelőtt még ugy látszótt,hogy az idén jó üzletnek kínálkozik a tengeri szárítás,hiszen teljesen száraz tengerit Csehországban is csak /rgentinából kaphatnak a hizlalok és azért 24 pengő körüli árat kell fizetni.Ha 'azonban"-^ száraz lesz az ősz,senki sem siet majd morzsolt uj tengerit vásárolni,ráér fedezni magát a szükséghez mérten.Ily körülmények között a tengeriszáritási kampány megindulása meglehetős bizonytalan,a malmok és kereskedők előbb alaposan kikalkulálják,hogy érdemes-e tengeriszáritással foglalkozni és az ehhez szükséges invesztíciókat vállalni. . ^g,/
