Hetikiadás, 1929. január-december

1929-09-23 / 38 [1515]

.Az, európai c

ivilizáció veszély

ei

,

. Amit a mai ember a középkori ás többezer éves keleti civilizációval szemben nyugati, Vagy modern civilizációnak novez, az lényegében nem más, mint a modern kornak tudományon és gépeken nyugvó kultúrája. Ha a kultúrát az egyes korok és nemzetek magasabbrendü szellemi tevékenységének összességében látjuk, akkor megállapítható, hogy a kultúra lassúbb léptekkel fejlődik, mint a civilizáció. Legjellegzetesebb példa erre az irodalom és művészet. Az ókor nagy gondolkodóit ugyanazok a kérdések foglalkoztatták, mint a modern filozófusokat: az ember boldogulásának titkai, a lélekahalizis, az élet és a halál, stb. A művészet, különösen pedig a szobrászat határozottan visszafejlődést mutat, ha az ókor plasztikus, mindent kifejező szobrait a mai természetellenesen torz alkotásokkal hasonlítjuk össze. Végeredmén3rben a négyezer év előtti ember ^.elki élete nem sokban különbözik a modern emberétol . A kultúra legfeljebb csak alakot, vagy irányt változtat, de lényegében állandó, statikus, a civilizáció pedig sohasem kész, folyton fejlődő, dinamikus folyamat. A nyugateurópai civilizáció alapvonala a természettol való függetlenítés. Az európai ember az utolsó kétszáz év alatt fokozatosan szolgálatába állította a természeti erőket, ő maga nem dolgozott, hanem dolgoztatott és életét a saját maga által teremtett körülmenyekben élte. Ez a civilizáció fúképeh a természettudományokon nyugszik, illetve ennek különböző ágain, a fizikán, kémián, biológián, stb. és együtt változik a tudomány/ágak váltó zásával. Spengler rámutatott arra, hogy a nyugati civilizáció bukását épen folytonos változása fogja' előidézni. A keleti civilizáció azért maradhatott meg évezredeken keresztül változatlannak, mert befejezett és^mintkeretül szolgál a keleti ember életének. A keleti ember nem is kísérli meg e keretek ledöntését, mert vétene a'tradíciók, az ősi kultúra ellen. Ezzel ellentétben a nyugati civilizáció folytonos változás, átalakulás és előretörés. Magának a mai kor emberének legfőbb vágya, hogy ez a változás és fejlődés mennél gyorsabb ütemű legyen. A nyugati civilizáció kritikusai azt mondják, hogy a tömegtermelés, az üzemeknek, főleg nagy/- üzemeknek kartellekbe való tömörülése lassanként alá fogja ásni ennek a civilizációnak alapjait, Azt is lehetségesnek mondják, hogy a metrialísztikus élet olyan formákat fog teremteni, melyeket a géptechnika és a tudomány nem tud már kielégíteni. Ez az érvelés nem helytálló. Az ember,fejlődése folyamán, már a legősibb kortól kezdve, mindig gépeket vett igénybe. Gép volt már az a primitív dorong, mellyel a jégkorszak barlanglakója vadászatra indult. Általában az emberi termet, az emberi végtagok berendezése arra mutat, hogy vele eszközök, gépek igénybevételével éljünk. Hogy a természetes fejlődésben elértük azt a fokot, melynél közvetlen emberi munkára nincs szükség, ez még nem jelent romlást. Sokkal valószínűbbnek látszik az az elmélet, hogy az európai civilizációt fel fogja szivni, magába fogja olvasztani a yilágcivilizício és^az európai civilizáció vivmányait a világ valamennyi népe és nemzete magáévá fogja tenni, de ez a lehetőség még a, legtávolabbi jövő ködében rejtőzik, tehát veszelvt nem jelenthet. Legalább egyelőre nem. /-/ 3n