Hetikiadás, 1929. január-december

1929-09-10 / 36 [1515]

itz uj honfoglalás. Á jelek megmutatják,hogy mit várhat az igazságtalanul megtiport és béklyóba vert magyar nemzet jogos követelésének elismerése terén a világ népeinek sorából kiválasztottak nagy tanácsa előtt. Látjuk, hogy a legkézenfekvőbb igazság kivivása is merev kőfallal találja/eszemben évek hosszú során át,osak azért,mert az igazság elismerten és kimondottan a magyar részen áll és ennek az igazságnak kimondása hátrányos volna az egyik,velünk szemben álló országra,mely pedig területünkből minden igazsá­gos ok nélkül nagyra gyarapodott és most felfuvalkodottságában semmikáppn sem hajlandó kegyet gyakorolni velünk szemben az igazság elismerésével* »z egész világ kiválasztottjainak gyülekezete fogja pártul ezt a nemtelen törekvést és pusztába kiáltó szó marad a világ legkiválóbb tudósainak szava,ha a mi igazságunkat állapit ják meg. j_ magát Jellemző a helyzetre,hogy a világinak Anglia után legrégibb parlamentáris múltra visszatekintő országa Magyarország,még szóba 3em kerülhet,amikor a világ népeinek parlamentje összeül és tanácsát kiegé­szíti. Holott tanácstagségi helyet biztosítanak boldognak és boldogtalannak, olyan népeknek is,amelyeknek bizony alig néhány évtizedes eléggé szomorú multuk van ós műveltség terén évszázadokkal elmaradtak. Mintha nem is ön­magát tisztelné meg az a parlament,amely a világ legrégibb parlamentáris országát a maga körébe beválasztaná. Ez azonban nem tartja vissza azokat az uj népeket.amelyek különös kedvezésképen a tanácsban helyet foglalnak, hogy kevélykedve törvényeket ne szabjanak az őket műveltségben és törté­nelmi dicsőségben messze felülmúló népek számára. Jogosan felvethetnők immár azt a kérdést,miért nincs szava ahhoz a világ népeiből alakult parlamentnek,hogy a körülöttünk lévő népek kedvéért a magyarokat állandóan lefegyverezve tartják és ugyan­akkor az ezeréves dicsőséges multu Magyarország területéből a népek ön­rendelkezési jogának semmmlevételével,minden népszavazás elrendelése nélkül, egyszerűen hatalmi szóval,erőszakosan és cinikusan,sokszor csalással el­vett nagy országrészekkel gazdagitott kicsiny államok fegyvercsörgetve hadsereget vonultatnak fel határaink mentén,katonai szövetségeket kötnek ellenünk. Méltó példája az eddig követett eljárásnak az,hogy ezekben a katonai szerződésekben olyan megállapodás is van,hogy bizonyos esetben, még ha Magyarország semlegesnek jelentené is ki magát,még akkor is megszálla nák az ország területét.Ez a megállapodás a kisantant olyan katonai szerző­désében van meg,amelyet a kisantant kormányok meg nem cáfoltak és igy hallgatólagosan elismerték annak valódiságát. Ez a megállapodás egy békás, csak az ipimént kifosztott és letiport országgal szemben,mint Magyarország, ugy hangzik--,mint valami hadüzenet és ezt nekünk a népek parlamentjében mellőzőtteknek meg kell értenünk és ehhez kell igazodnunk. Szabad-e feltételeznünk.lehet-e^elképzelnünk,hogy ilyen baljóslatú időkben,mikor a nemzeti erők nagy összefogásának idejét éljük,akadnak balgák és lelkiismeretlenek,akik visszavonást szitának és a maguk személyes hasznát előtérbe tolják a nemzet nagy,általános érdekeivel szemben, Áz uj honfoglalás korát éljük most,mint egykor a tatárjárás után,amikor minden idegszálunk,'minden gondolatunknak egyetlen erős és megmásíthatatlan akaratnak kell a szolgálatába kzegődnie,mely arra törekszik,hogy ami elveszető,azt visszaszerezzük.esak békés eszközök állnak rendelkezésünkre jelenleg és ehhez alkalmazkodna kell a nemzeti nagy egység,a magyar nemzet egyesülésének harcát,békés fegyverekkel megvív­ni. Ez a harc pedig elsősorban önmagunkban és esetleg önmagunkkal szemben dől el. Ennek a harcnak,az uj honfoglalásnak első feltétele,hogy szivünk mélyén ne csüggedjünk soha,bizalmunkat,önérzetünket és öntudatunkat ne ve­szi tsük el soha és emelkedjünk fel ünnepi magasságokba a köznapi élet vásári tolongása fölé,ha a mindent átfogó,mindenen uralkodó nagy eszmére, Magyarország jövőjére gondolunk. /Folvt.köv./ ^ r

Next

/
Thumbnails
Contents