Hetikiadás, 1929. január-december
1929-09-03 / 35 [1515]
Az ősi vita, Budapest, 1929.szeptember 5. A hágai értekezlet drámai részletekben és meglepetésekben bővelkedő tárgyalásainak igazi csattanója kétségtelenül az a befejező akord volt, amikor a francia miniszterelnök a tárgyalások lezárása után a kisantant államok követélései elől egyszerűen elmenekült. Ez a drámai csattanó kétségtelenül az idők jele. Az értekezlet megnyitása előtt a kisantant sajtója élénken beharangozta czt,&ogy külügyminisztereivel az élén, milyen nagy delegációk utaznak ki Hágába és igy meglehetősen groteszkül hatott az arról szóló hir dás, hogy Briand faképnél hagy ta a kisantant külügyminisztereit. A hágai tárgyalások eredménye kétségtelenül megnyugtatóan ha t a világ közvéleményére, mert most végre elérkezett a világpolitika ahhor ; a kiindulási ponthoz, melyen át a világháború pénzügyi felszámolásához eljuthatunk. A rajnai megszállott területek kiürítése és 6 német jóvátételi összo gek végleges szabályozása közelebb hozza a világ népeit nyugalmi helyzetük eléréséhez. Eddig ugyanis szándékosan nem állapították meg azt az összeget, amit Németországon be akartak hajtani és igy az európai közgazdasági élet állF-ndóan az összeroppanás voszélyánok volt kitéve, mert minél többet fizetett Németország annál többet követeltek tőle és ezen a révon kilátástalan időpontra halogatták a a rajnai megszállás megszüntetését. Bizonyára nem könnyű elhatározás volt a rajnai kiürítés az Európa sorsának ujabb szabályoaásáért felelősséget viselő államoknak, elsősorban Franciaországnak. A katonai erő visszarendelése katonai politikai téren, bizonyos oku összezsugorodást jelent, ami esetleg létszámcsökkentést vonh- t maga után. A rajnai megszállás költségeit ugyanis eddig Németországgal fizetették meg ós a visszavont csapatok tulajdonképen a jövőben elhelyezés és költségek szempontjából felesleges tételként szerepelnek. Ilyen körülmények között meglehetősen érthető, hogy a francié minis* torelnök sietve visszavonult a kisantant államok követelései elől, ami viszOnt egyáltalában nem növeli a kisantant államok amúgy is már meglehetősen megtépázott presztízsét. Pénzügyi téren pedig egyenesen gondolkodóba ejtheti őket az a nem valami kellemes kilátás, hogy államaik pénzügyi ellensúlyáról a jóvátételi összegek fokozására ve ló minden kilátás nélkül maguknak kell ezentúl gondoskodniuk. Közvetlenül a hágai értekezlet bezárása után nyilt mog a genfi Népszövetség tanácsülése és közgyűlése, mely elé került most újra az erdélyi opstáis per a maga egész kilátá3talanságáva 1. A román politikusok nem képesek még mindig megért ©ni azt, hegy a magyar optánsok jogszerű kielégítése csak • román állam presztízsét növelné ős hozzájárulna megszerzett területeik ügyeinek végleges rendezéséhez. Makacskodásúc es nyilvánvaló igazságtalan eljárásuk expiálása elől való elzárkózásuk, csak arra vezethet, hogy az elcsatolt magyar területeken gyakorolt szerzési módjuk állandó nyilvános vita ós esetleg általános megbotránkozás tárgya legyen. Az sam szolgálhat megnyugtatásul, hogy államuk fenállása veszélyeztetésének tüntetik £1 az optánsok jogos követeléseinek teljesítését. Ezzel ugyanis nyilvánosan beismerik -. világ areopágja előtt, hogy államuk kimondottan jogtalanságon alapul, melyet csak állítólagos célszerűségi okokból tűrnek. Megtűrt igazságtalanságon alapuló helyzet mindig bizonytalan, mert végre minden türelemnek meg van r. határa A francia kormánynak bizonyára jobban fáj -z, hogy a r; jnai területek katonai megszállásának megszüntetésére kényszerül, minthogy sokat törődjék a kisantant államok nyilvánvaló igazságtalanságai, területi és időbeli határt nem isa.erő sorozatának állandó védelmezése vei. Azt hisszük elérkezett most ujr annak ideje, hogy a franciák megszívlelj ók Reclusnak, világhírű francia tudósnak minket megtisztelő hírneves megállapítását, moly szerint: "Az indo-európai, fa jok világuralmi elméletével szemben tekintetbe kell venni a-magyarok évszázadok folyamán szerzett érdemeit. Szomszédai közül melyik merészelni azt állítani, hogy bátorság, értelem-és a szabadság égő szeretető tekintetében fölényben van valük szemben". Az ősrégi vita most újra eldől és pedig a mi javunkra és most már a Népszövetségen van a sor, hogy a megváltozott helyzetben megítélje igazunkat. . —. s~>
