Hetikiadás, 1929. január-december

1929-01-29 / 4 [1515]

A háború előtt iáagyarorszagon csak a főváros környékén levő hegyekben lehetett látni igy télviz idején olyan embereket,akiknek a talpára közel két méter hosszú és jó tenyérnyi széles,kissé felkunkorodó orrú vékony deszkák voltak kötve és két botjuk segítségével olyan kísérteties gyorsassággal siklottak le a hegyi utakon,vagy lankákon, hogy alig tudtuk megállapítani,vajjon mi lehet,élő lény, vagy szellem? Akkor még ^ csak néhány tehetős ur vagy leány, esetleg valamelyik távoli ország közénk szakadt szülötte ejtette ilyen bámulatba az erdők téli szépségét élvező budapestieket,de az elmúlt 15-20 esztendő alatt ebben is nagyot fordult a világ kereke. * ski, melyet %1-nek" kéli kimondani, polgár jogot szerzett nálunk is és ma már olyan népszerűségnek örvend,hogy lelkes hiveinek száma vetekedik a korcsolyázókéval. Aki ünnepnapon kivetődik a budai hegyekbe,mást sem igen lát,mint sárga fatalpokon száguldózó,vagy hógomolyagként guruló sielőket. De nem kell hegyet sem másznunk,ha sielőt akarunk látni. Sik, de havas - esetleg már jeges - területen is lehet nagyszerűen élvezni azokat az előnyöket,amelyeket a sisport nyújt rajongóinak. Sik területen a baleseteket is könnyebben elkerülhetjük,mert két - a szöges vége fölött mozgó gyűrűkkel ellátott - botunk segítségével lökhetjük magunkat előre. JA bot végén azért a 15-20 centiméter átmérűjü gyürü, hogy meg akadjon a puha hóban./ Tiszta levegőn,pormentes helyen űzhetjük csak_a sisportot,amelyhez minden izmunk munkája szükséges,tehát a legegészségesebb testedzési ágak közé tartozik. De nemcsak mint sportnak,hanem mint közlekedési eszköznek is jelentős szerep jut a sinek. Az északi országokban az egyszerű nép sitalpak segítségével tesz meg már egy-két kilométeres utakat is,mert igy gyorsan eljut céljához,amellett pedig még élvezheti azt az örömöt is,ami a hideg levegőben való gyors helyváltoztató mozgás velejárója. Sőt még nagyabb - emberi erőnek már túlságos megfesztitést jelentő - távolságokra is fataIpakon indulnak el,csakhogy ilyen alkalomkor lovat vagy rénszarvast kantároznak fel,megfogják a nyolc-tiz méter hossza gyeplő végét és az állat - hám nélkül - könnyűszerrel repiti őket sok-sok kilométernyire. A laza, süppedő,vagy olvadni kezdő havon pótolhatatlan a si,amely nagy felületével nem nyomódik bele a kásaszerü olvadékba sem és ha az utas olyan helyre ér, ahol nem csúszik a fatalp,pillanatok alatt lecsatolja a lábáról, a hátára veti,vagy a Hóna alá csapja és gyalogol,vagy lovagol tovább. A könnyű deszkák súlyát alig érzi. Aki pedig hegyről,vagy emelkedettebb helyről gyorsan és kis fáradsággal akar lejutni a völgybe.keresve sem találhatna megfelelőbb alkalmatosságot a norvégek,finnek és svédek közkedvelt és népszerű sijénél. A háborúban is sokszor tapasztaltuk,hogy milyen főlényes helyzetben volt az a járőr,amelyik sivel is rendelkezett. Pillanatok alatt - azt lehet mondani: fáradtság nélkül - változtathatta helyét és ott lephette meg az ellenséget,ahol épen a puha hó miatt a legkevésbbé lehetett arra gondolni, hogy azon a ponton bukkanjon fel. Bizonyára a háborúnak is része van a si szokatlanul gyors térhódításában,mert a katonaságnál ebben a sportágban is kiképzett 'fiatalok most békés munkájuk közepette élvezik situdásuk gyümölcseit és ezzel olyan propagandát űznek,amilyet egyebütt keveset láthatunk. Ha igy, ilyen arányokban tart a jövőben is a sisport népszerüsödése,hamarosan megérjük még azt is,hogy a hosszú havas téli napokon a magyar föld egyszerűbb gyermekei is rákapnak a szánkázásnak,vagy inkább a korcsolyázásnak erre a fajara,amely igazán sok örömöt okoz,könnyen megtanulható és amint a fenti leiársból láthattuk, a mindennapi életben is számtalan esetben Válhatik hasznunkra. <> ^ 35