Hetikiadás, 1929. január-december

1929-08-27 / 34 [1515]

Céllövő magyar világbajnokok. Móg valamennyien a vizipóló-kupa küzdeLmeinek h tása alatt v.>ltank, még ütemesen zengett e huj-huj-hr.jrá! - a budapesti Császáriürdőben öt külföldi ellenfelet legyőző vizipólósaink tiszteletére, amikor messze eszekről, a svédek fővárosából ujabb örömhirt kaptunk. Négy magyar céllövő nagy nehezen kiutazhatott a világbajnoki versenyre és - a külföldi ok legnagyobb moglep~téséro - Lumnijjor Sándor dr. orvos, tanársegéd megnyerte a világbajnoki ólmot, azután podig három társával megszerezte a ősapatoknak kiirt versenyekben is a világbajnokságot* Angolokat, amerikaikat, németeket, franciákat, svédeket, spanyolokat, olaszokat és belgákat győztek le. Még több ollcnfelük volt, mint vizipólósainknak. Az olimpiai játékok közül törölték a célbalövést és évenként rendezik a világbajnokságokat különböző orszájsokban. A ..f.gyar közönség nem is tudott arról, hegy a mieink kiutaztak Stockholmba, olyan csendben és olyan szerényen készülődtek a n.\gy utr , mely ilyen dicséségot szorzett csonka hazánknak. A külföldi nagy újságok azonban tele vannak a magyarok győzelmeivel. Különösen a svédek ás az angolok foglalkoznak velük ás szinto természetesnek tartják, hogy '• kardvivó magyar világbajnokokhoz cs tlakoznak a célbalövők is. Hiszen 1912-ben ugyancsak Stockholmban Prokopp Sándor, 1924-ben Parisban pedig Halasy László dr. nyerte el az olimpiai céllövő ba jnokságo t. - Egy elnyomott, elsodort, szerencsétlen nemzet fiai győztek nemes küzdelemben - mondta, a dijkiosztási ünnepen a svéd hadsereg tábornagya, aki olyan meleg szeretettel beszélt a mi győzelmünkről, hogy az ott levő magyarok könnyes szemmel hallgatták a kedves szavakat és az igaz meghatódottság vett rajtuk erőt, amikor a svéd lövészek papirosról elénekelték a magyar ,himnus zt. Érdemes kissé elgondolkoznunk erről a meleg ünneplésről, A mi hazánk ugyancsak messze esett a soköblü Svédországtól, a két nemzet alig-alig érintkezik egymással és csak a sport révén találkozhatnak évenként egyszerkétszer. És ezek a versenyek tették baráttá őket. * ..est lezajlott budapesti hotos vízipóló tornára a svédek is eljöttek és a mieink mögött a második helyre korültek. A néaietek, belgák, franciák és angolok ugyancsak csodálkoztak a szőke svéd fiuk tudásán, de még jobban meglep te őket az a kitüntető szeretet, amellyel a magyar közönség kisérte küzdelmeiket. A magyar csapat is alig kapott több tapsot, mint a svédek és amikor visszautaztak hazájukba, alig találtak szavak-' t a köszönet kifejezésérc. A svéd vízipólósok iránt tanusitott gyengéd figyelmet hálálták meg most Stockholmban a mi lövészeinknek. Érdeknélküli barátság elszakíthatatlan szálai kötik össze a két egymástól távol eső nemzet fiait ás mindezt •'- sportnak, a magyar versenyzőknek köszönhetjük. Talán tannak még olyanok, akik ajkbiggyesztve kérdezik: Mit ér annak a kis svéd nemzetnek a barátsága? Ma még bizony nem tudjuk; - erre a kérdésre nem felelhetünk kalmárszellemben, hanem gondoljunk csak vissza

1 azokra a keserű napokra, arra a sok reménytelen esztendőre, araikor mindenkitől elhagy tva, összetörve, orgyilkosoktól leteperve lie.vertünk a népek nagy osatája után, amikor a szalmaszál után is hasztalan kaptunk, és senki seai hallotta meg kiáltó panaszunkat, emlékezzünk csak Trianon első éveire! Milyen jól esett volna akkor, ha az a ki3 3véd nemzet legalább egy-egy biztató szóval is leikot vort volna belénk. * aiegértott bánat, meghallgatott gond - fél teher, azért becsüljük hat meg északi b~rátáink önzetlen szeretetét, hogy ebből is erőt meríthessünk nagy küzdeLaeinkbon.