Hetikiadás, 1929. január-december
1929-08-20 / 33 [1515]
Magyar úszók nagy napja. Éppen most egy esztendeje fordult az egész világ figyelme Amsterdam felé, ahol az olimpiai játékok során a világ legjobb amatőr-sportolói mérték össze erejüket. A vizipólóban eddig még sohasem tapasztalt nagyszámú ás heves küzdelaak árán a magyar és a német csapat jutott be a döntőbe. Emlékezünk még rá, milyen nagy volt akkor a bizakodás és milyen keserű lett utána a csalódás, mert a magyar csapat összeroppant az utolsó harcban és igy a németek lettek olimpiai bajnokok. ...„ Akkor az egész világsajtó azt hangoztatta, hogy a vizipóló torna erkölcsi győztese a magyar csapat = A hazatérő magyar vízipólósok még a pályaudvaron kihivték ujabb mérkőzésre a németeket, akik most jöttek el Budapestre. De nemcsak a németek, hanem a világ öt legjobb csapata is ellátogatott a magyar fővárosba, hogy megküzdjenek a Klebelsberg-kupáért, melyet a magyar miniszter adományozott azzal a kikötéssel, hogy a legjobb együttesé legyen. Öt napos versenyzés után szinte emberfeletti küzdelmek árán a magyar csapat került ki nem várt hatalmas arányú győzelmekkel győzteskánt. Horthy Miklós kormányzó, aki végignézte a magyar fiuk bravúros küzdelmeit, a versenyek végén a következőket mondotta az előtte tisztelgő magyar vizipólósoknak: Jíem tudom, hogyan köszönjem meg ezt a dicsőséget ás örömöt. >_-.:•;ÍKdBKiyxhggy Kimondhatatlanul élveztem a magyar csapat önzetlenségét, amely a játékban kifejezésre jutott? Bzután hosszasan elbeszélgetett a csapat tagjaival és azokkal az egri és szegedi fiukkal, akik világrekord-idő alatt győzték le a 70 milliós német nemzet legjobbjait. A külföldi szakemberek és öt nemzet válogatott vizipólósai a legnagyobb elragadtatással beszéltek a magyarok tudásáról és játékáról. "Ez a vizipóló, igy kell játszani" - mondogatták a legyőzött ellenfelek. Külön meg kell emlékezni a .nagyar-közönségről, amely öt délután utolsó helyig megtöltötte a császárfürdő hatalmas tribünjeit és amikor a forró küzdelmek hevében itt-ott kihagyott a magyar fiuk tudása, elernyedtek az izmok és pillanatnyi csüggedés szállta meg őket, a magyar közönség vértforraló hujhuj-hajrájávai mindig lelket vert beléjük és 9 győzelmek örömmámorában egy emberként forrtak össze nézők, játékosok egyaránt. Nagy-nagy magyar család volt az az öt-hatezer ember az Irgalmas barátok modern stadionjában ás akik látták ezt a nagy összefogást, .kik gondolkodva figyelték a világraszóló dicsőséges küzdelmeket, önkénytelenül is az jutott eszükbe, hogy mire volna képes ez a sokszor megcsúfolt maroknyi nemzet, ha minden tagja egy szivvel érezne, egy lélekkel gondolkozna és oaak a közös nagy magyar célt látná maga előtt. Szüreti kilátások. A szigorú tél az ország minden részébenkárokat okozott még a betakart szőlőkbenis. A szőlők nyilasakor kiderült, hogy a szőlővesszők is nagyrészben elfagytak. Emiatt a finomabb fajú szőlők vesszőit erősen viszsza kellett metszeni, ami a tőkét arra kényszeríti, hogy a tőkeagyból hoz** zon termést; ez azonban csak egyes szólófajoknál szokott leválni. A télbeteggé tette a szőlőket és nem jött segitségre jó tavasz, a száraz és hűvös április megakadályozta e szőlők idejében való fa kádasát. A későbbi jó időjárás ezen már nem segíthetett, mert a pót fakadások csak elvétve hoznak termést. A virágzás is kedvezőtlenül sikerült a júniusi zivataros, esős időjárás és az azt követő ködök miatt. A kadarka sok helyen elpusztult, s amit meghagyott a rossz virágzás, azt tovább pusztitotta a perenoszpor? és szőiőmoly,. Ha augusztus vége és szeptember esőmentes és meleg lesz, ugy a megmaradt szőlő minősége igen jó lehet, e szüret mennyisége a zon ben magánbecsiásek szerint nem fogja elérni •:• másfélmillió hektolitert. A borárak a kedvezőtlen terméskilátások miatt emelkedő irányzatot követnek, a 8-9 Maligan fokos borárt 30 fillért, a 10 Maliganos borért 40- fillért, a 12-13 Maligsnos borért 70-110 fillért kinéln»k. Ezzel szemben a nyár elején csak a finomabb borokért adtak 40 fillérnél magasabb árakat, mig a silány-bb borok ára 20-25 fillér volt. Jövő hónapra az ái—k további emelkedését várjak. /) , \