Hetikiadás, 1929. január-december

1929-01-29 / 4 [1515]

A közigazgatási reform biztositja a vármegyék függetlenségét. Felfrissül ós kiszélesedik a törvényhatóságok munkája.- Almássy László, Frűhwirth Mátyás, Erödi-Harrach Tihamér országgyűlési képvíselÖk nyilatkozata.­A magyar közéletnek egyik legfontosabb problémája közigazgatásunk megreformálása,amelyre a törvénytervezetet már a nyáron elkészí­tette a belügyminisztérium és az egységes párt szakemberei addig is többször beható tárgyalás alá vet tékámig a pártnak külön erre kiküldött bizottsága elé került. A párt által letárgyalt és elfogadott törvényjavaslatot most az egyesitett bizottságok,aztán a parlament plénuma tárgyalja. A^ja­vaslattal kapcsolatban munkatársunk kérdést intézett Almá;_,y László­hoz,az egységes párt elnökéhez,aki a következőket mondotta: -A közigazgatási reform javaslata méltán áll a közvélemény erős ér­deklődésének központjában. A javaslatnak igen fontos része a törvényhatósági bizottságok 4^3zervezése,melyben eddig a virilisták,a választottak és a hiva­talok alapján bizottsági tagságot nyert tagok foglaltak helyet. Most e kategó­riák részben megváltoznak, részben kiszélesednek. A nyers virilizmus kérdése amelyet az 1886-ik évi 21.t.c.állapított meg,nagy változáson megy keresztül. Az uj törvény alapján senki azon a jogon nem nyerhet bizottsági tagságot,hogy a törvényhatóság legtöbb adófizetői közé tartozik. -Az uj törvény alapján a legtöbb adót fizetők maguk közül választják ki azokat,akiket a törvényhat 0 sági bizottsági tagságra a legérdemesebbnek tartanak. Ez tehát szelekció és a bizottságban való részvétel,mely közjogi funkció,a jövőben nem lesz tartozéka a nagy vagyonnak,hanem a vagyoni képesíté­sen felül ehhez még szükséges a áármegye,illetően a törvényhatóság életében való közremunkálkodás jártassága is. így tehát a viriiisek is caak választás utján juthatnak bizottsági tagsághoz. - A választás alapján való jogcímet a törvényjavaslat teljes egészében fentartja, sőt ki is szélesiti. A magyar alkotmány konzervatív értékét képező vármegyei- rendszer jobb részének fentartása mellett fejlődést mutat a javasLat a demokratikus szempontok felé, A bizottsági tagságra jövőben jogcim lesz az olyan hivatal viselése is, amely a törvényhatósági élettel összefüggésben van és amelynél indokolt, hogy bizottsági tagsággal ruháztassák fel. Gondoskodik a törvény a szaktudás megfelelő képviseltetéséről is. Teljesen uj a javaslatban az örökös tagok felvétele, amely a törvényhatósági életben érdemeket szerzett férfiaknak jut osztályrészül. A gazdasági érdekképviseletek bevonásáról is t»r­ténik gondoskodás ás igy a bizottság valóban minden társadalmi rétegnek, gazda­sági és kulturális tagozódásnak összességét fogja képviselni. A Keresztény Gazdasági Párt részéről a közigazgatási reform ja­vaslatával kapcsolatosan Frühwirth Mátyás országgyűlési képviselő a követke ző­nyi^La-okozatot tette: - A közigazgatási reform aktualitása úgyszólván mindent megelőz, mert a törvényhatósági bizottságok már régóta nem hü kifejezői a vármegyei és városi közönség akaratának. A mostani javaslat a magyar közélet egyik legsú­lyosabb hibáját fogja jóvá tenni. Különösen most nagyon fontos, hogy a polgár­ság akaraténak hü kifejezője legyen az autonómia, amikor anyagi gazdasági és pénzügyi kérdés felett kell döntenie. - J> másik fontos szempont, hogy a közigazgatási tisztviselők helyzetét rendezik. - Igen fontossá teszi a javaslatot az a szempont is, hogy az érdekképviseletek is helyet kapnak. A javaslat kiterjeszti a bizottságok tag­lótszámát is és igy azok a törekvések és tervek, amelyek a közvéleményben meg­érlelődnek, a törvényhatóságokon keresztül alkotmányos formában kerülnek a parlament elé. (kl /folyt.köv/

Next

/
Thumbnails
Contents