Hetikiadás, 1929. január-december

1929-08-20 / 33 [1515]

A londoni drágaság. Az idegen látogató szempontjából mindenképer drága London. Függ ez természetesen az illető igényeitől is. Ha az ember érti a módj át, akkor félig-meddig két pengőért is jóllakhat, de ha kedve tartja, kiadhat egy ebédért nyolcvan pengőt is. Talán a világon sehol sincsenek olyan élesen elhatárolt árkategóriák, mint a londoni szálló- és vendéglő él étben. A kisember, aki olcsón akar megebédelni, elmegy azoknak a legtöbbnyire terjedelemre is óriási tömeghelyek egyikébe, amelyet több cég tart fenn Londonban, vagy Anglia egyéb városaiban. Ilyenek elsősorban a Lyons, az Expres Dairy és az Aerated Bread Company - az úgynevezett A.B.G. Ezek mindegyikének,főkép pedig a Lyons-nak százával áll fiókja Londonban ás környékén. Alig néhányában kapni szeszes italt is. A megdöbbentő zsúfoltság ellenére az üzem a jellegzetes angol nesztelenséggel bonyolódik le. Csinosan öltözködő pincérnők szolgálnak fel az üzemekben. A magyar gyomor szerint kis husporeió egy pengő husz - egy pengő ötvenbe kerül. Tésztával és jókora darab sajttal az ebéd két pengő. A

zek a helyiségek mind nagyon tiszták, ugy hogy az idegen nyugodtan foglalhat helyet bennük. De már a legközelebbi lépés óriási különbséget jelent az árban. Mig az előbb emiitett vendéglőkben még néhány fillér hozzátevéssel és ügyes kiválogatással jóllakató ebédet lehet összeállítani, addig a szeszes italokat is -. kiszolgáló vendéglőkben alig futja az ebéd négy pengőből. És ezek még korántsem nevezhetők a különösen jobbfajta vendéglöknek. Az árkülönbséget itt elsősorban a szeszes italokért fizetendő drága ár okozza. Egy pohár közönséges sör legalább nyolcvan fillér. Ehhez járulnak még a borravalót, amiket a tömeg-ebédlőkben nem kivannak az embertől. A kiszolgálás itt egészen ingyenes és kerülő uton sem számitják fel s számlán. Aki tehát nem kivánja meg feltétlenül .. pohár sört az ebédhez, az iiyons-nál vagy az A.B.C.-nél jobban jár. Vegyük most már a szállodákat. Ebben a tekintetben az idegen nagy különbséget fog találni nemcsak a jelen ás a háború előtti idők,, hanem a jtA ma és a két év előtti állapot közt is. Mindenfelé tömegesen épül a szálló, ugy hogy az idegen szempontjából felette kellemes verseny indult meg köztük. Most már nem kell attól tartani, hogy Londonban nem kap az utas szobát és igy nem is kell valami méregdrága áron a portás uraságoktói rezervált szobát váltani. Voltak már azelőtt is Londonban egységáras szállodák, amelyekben a pasasérok egy éjszakára kilenc-tiz pengőt fizettek /bő früstökkel együtt/ és amelyekben már hetekkel előbb kellett magát előjegyeztetnie az embernek, mert mindig zsúfolva voltak. Most már megváltozott a helyzet annyiban, hogy mindig kapni ezekben a nagy szállókban helyet. Most fejezik be egy szálló épitését, amelynek 777 szobája van, amelyeket nálunk odahaza elsőranguaknak hivnak, ezelőtt harmincöt-negyven pengő volt egy szoba ára, az újonnan épült szállodákban azonban már űsak tizenhat-tizenhét pengőtől feljebb lehet szobát kapni. Ha az idegen látogatónak nincs ismeretsége Londonban, akkor bajosan fogja tudni az estéit valamivel eltölteni, kivéve, hogyha nagyon sok pénzt hozott magával. De még a benszülöttel is megesik gyakran, hogy diner után megáll az utcasarkon, mert nem tudja, hogy mihez fogjon. Középeurópai értelemben vett kávéház nincsen. Éjféli kabarékban, amik London néhány nagy szállodájában ti zenkettő től-egyig játszanak, csak egyszer szórakozna tik az ember, mert a pro gramm háromhónap onkint változik, nom szólva arról, hogy a belépőjegy harminc pengőnél kezdődik. A kedvelt music-hallok és a szinhazak szintén drágák ás már napokkal, sőt hetekkel előbb el van .dva minden jegyük. Hagy variétében egy jó ülőhely tizonöthusz pengő. A kisebb, népiesebb variété pedig csak akkor érdemes a látogatásra, ha az ember már annyira ismeri az angol nyelvet,, hogy a benne megnyilatkozó humor iránt is megvan a fogékonyság- . Ezt pedig átlagos látcga* tótól még nem igen lehet várni. n . >~ /folyt.köv./