Hetikiadás, 1929. január-december
1929-08-13 / 32 [1515]
A cári család kiirtása. k véres éjszaka. k király tragédiákban mindig van valami .misztérium. Valami titok, amely csak évek múlva derül ki s ezzel lassankint eloszlik minden homály., mely a tragédia részleteit födte. Iratok, levelek kerülnek napfényre, vagy tanuk jelentkeznek, akik idők múlásával feloldottnek érzik magukat a további hallgatás alól és memoárok lapjain, újságok hasábjain kiteregetnek minden titkot, minden rejtélyt, véres tragédiák szenzációs és borzalmas részleteit. Parisban most az orosz cári család lemészárlásának eddig még isme* rétien részleteit hozza napfényre Janin francia tábornok, a szibériai francia miaszió volt főnöke, aki följegyzésében azt beszéli el, hogyan hozta francia területre az orosz cári család hamvait és relikviáit és uj részleteket mond el a jekaterinburgi véres éjszakáról. Az orosz cári család kivégzéséről a világ minden lapjában ezer és ezer féle verzió látott már napvilágot. Megirták már töboek között azt is, hogy a cárnak sikerült megmenekülni, amikor a vörös katonák a cári palotába betörtek, mint ahogybn az egész világsajtót be járta már az a hir, hogy a jekaterinburgi éjszakát egyedül Tatjána hercegnő, a cár legfiatalabb leánya, élte csak túli Legkimeri többen akkor foglalkozott a világsajtó a cári család tragédiájával, amikor Sokolov orosz vizsgálóbíró, aki a szörnyű bűnügyben sokáig folytatott vizsgálatot és álruhában átszökve a vöröskatonák vonalán, amikor már biztonságban érezte magát, a^ Kolcsak-kormányt azzal vádolta meg, hogy a kormány adott utsitást a cári család kivégzésére. k legnagyobb rejtély azonban ezideig az volt, hogy hol vannak a cári család hamvai? Srről ir memoárjában Janin, francia tábornok. Följegyzéseiből mindenekelőtt kiderül az, amiről eddig a lapok nem emlékeztek meg, hogy a borzalmas végedért cári család tagjait kivégzésük után szétdarabolták, azután elégették, k tömeggyilkosság Jekaterimburgban történt, az Ipatieff-házean, ahol a cári család a szovjet foglya volt. k gyilkosság után a tettesek az erdőn keresztül cipelték a holttesteket, valamennyit levetkeztették, a meztelen holttesteket szétdarabolták, aztán elégették. Hogy ezt a borzalmas munkát sietve, gyorsan végezték el, az Janin generális szerint, azzal bizonyítható, hogy a ruhákat ugy tépték le cafatokban a holttestekről és a rongyokat otthagyták szerteszét. k jakaterinburgi erdő kis tisztásán maradt az elégetett holttestek hamva. Ott kaparta össze a hamut a cári család két régi hűséges szolgája és azt egy tarisznyába rakták, k tarisznyában, az összekevert hamvak fölött volt egy kézujj. Manikűrözött, ápolt körömmel, k cárné ujja volt. A cári család tagjai között ugyanis egyedül a cárné manikűrözte a körmeit. Amikor a gyilkosok szétdar-bolták : holttesteket, valószinü, hogy sietős munkájuk közben nem vették észre, hogy a cárné kezének egyik ujja elgurult. A hamvak és a cári család relikvái Janin francia generálishoz kerültek, aki, mint a borzalmas végeiért cári família intim barátja, elhatározta, hogy a hamvakat és a relikviákat is francia területre hozza. Tette ezt abban e reményben hogy egyszer majd fölébred Oroszország is a bolsevizmus lidércáImából, s akkor a cári család hamvai és relikviái az őket megillető helyre kerülhetnek. Sok keresés és hajsza után jutottak a relikviák a francia tábornokhoz, aki azután magával vitte az uj állomáshelyére is, s amikor a bolsevista-őrület legjobban tombolt és Franciaország a diplomáciai öszszeköttetést a szovjettel megszakította, a hamvakat és a relikviákat Franciaországba hozta.-, _ .
